Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
haladt-e a papírigény növekedésével, vajon papírmalmaink a hazai szükségletet ki tudták-e elégíteni? Az ár alakulásának vizsgálatára már több lehetőségünk van, bár a 16. század második felére itt is panaszkodhatnánk. De forrásaink626 nemcsak a századonként változó átlagos ár, hanem az egyes papírfajták átlagos árának számítását is lehetővé teszik.Két dolgot azonban figyelembe kell vennünk. Az egyik a pénzértékek különbözősége, ingadozása, a másik az, hogy a további kutatás során feltárható papírárak a jelenleg számolt átlagok krajcár-pontosságát megváltoztathatják. A 60 kraj cáros, forintban számolt rizsmaár-átlagoknál az író — nyomópapírok esetében a regál és a többi nagyobb alakú papír árait nem vettük figyelembe, mert ezeket ritkán használták, viszont jelentősen drágábbak, mint a kisebb formátumok. Ez aránytalanul és nem jellemzően, sőt félrevezetőén emelte volna az átlagot. Az összesített átlag-árnál a lemezpapír árát hagytuk ki, mert a lemezt nem rizsmában, hanem súly szerint árulták. — Az átlagos ár a következők szerint alakult (az egyszerűség kedvéért a Ft, kr. megjelölést elhagyjuk). A 16. század második felében az író 1,35, a nyomó 1,30 — vagyis az írónak 98%-a —, a század átlaga pedig 1,32. A 17. századból is csak e kettőre van adatunk. Az író 3,12, a nyomó 2,06 — vagyis az írónak 60%-a —, a század átlaga 2,39 (az előzőnek 173%-a). A 18. századból már mindegyik papírfajtára van adatunk, (összehasonlítási alapnak az írópapírt vesszük, mert ez a legközkeletűbb.) Az író 2,23, a nyomó 1,20 (56%), az itatós —,41 (28%), a csomagoló 9. — (377%), a lemez 9,30 (bécsi mázsánként, tehát nem viszonyítjuk). A század átlaga 3,20 (az előzőnek 125%-a). A 19. század első feléből hasonlóan vannak adatok. Az író 5,51, a nyomó 4,46 (75%), az itatós 1,58 (34%), a csomagoló 13,— (222%), a főkötő 10,— (171%), a lemez 10,— (bécsi mázsánként, az előző század 105%-a). A század átlaga 7,07 (az előzőnek 213%-a). Ha az egész korszakot vizsgáljuk, akkor az írópapír átlagos ára 3,15, a nyomóé 2,25 (74%), az itatósé 1,19 (41%), a csomagolóé 11,— (338%), a főkötőé 10,— (307%) a lemezé 9,45. A korszak teljes árátlaga 3,14, vagyis — az 1 krajcár különbségtől eltekintve — az írópapír átlag-ára az átlagos. (L. 74. á.). Az egyes papírfajták 16—19. századi ár-változása századonként az előző század árához viszonyított százalékszámban így alakul: író 202, 74, 245%, a nyomó 140, 63, 357%. Vagyis e két papírfajta a 17. században drágább volt, mint a 16. század második felében, de a nyomó keve276
