Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
236%-kal tovább növekszik, és az általános norma 306%-a lesz, tehát már az átlagnál is több műszakban, és az év minden munkanapján dolgoznak. Az alsó határ jelentősen — 2200%-kal — növekszik, a felső viszont változatlan marad, mutatván, hogy az árutermelés általános lesz, amit egyébként az átlag is igazol. A 19. század első felének évi átlagos termelése az előző századhoz viszonyítva 466%-kai emelkedik — és az általános norma 217%-a lesz,— az alsó határ 2200, a felső pedig 225%-kal. A fejlődés még nyilvánvalóbban kitűnik, ha a 18. század elejétől kezdve az egyes periódusok — 1701—50, 1751—80, 1781—1800, 1801— 20, 1821—40. — évi átlagos termelésének százalékait tesszük egymás után. így alakul: 8, 175, 194, 236%. Vagy az évi átlagnak az általános norma százalékait: 36, 38, 129, 306%. (L. 73. á.) Papírkészítésünk tehát az 1780-as években kezdi meg a jelentős fejlődést és vele az árutermelést, de az utóbbit még csak kivételesen. A fejlődés üteme a 19. század első 20 évében tovább gyorsul, de még nem annyira, hogy a következő 20 esztendő ne tudná fokozni és így általánossá tenni az árutermelést, de már nem minden malomnál. Mert egyesek már az előző 20 esztendőben elérték azt a felső határt, amelyet nem fokozhattak tovább. A papírkészítés technikája megakadályozta. Az emberi kéz teljesítőképessége megszabta a természetes határt. A termelőképesség további fokozásához új technikára volt már szükség, és ezt megadta a papírgép. A fiumei papírgyár 1 papírgépének átlagos évi termelése 1828- tól kezdve — amelyet természetesen az előbbiekhez nem számoltam hozzá, hogy a papírmalom-átlagokat ne zavarjuk — 80 000 rizsma volt. Vagyis kilencszer annyit termelt, mint a legtermelékenyebb papírmalmunk és huszonháromszor annyit, mint az átlag. Az elmondottakkal a II/2. fejezetben megismert fejlődést ki kell egészíteni. Az ott megmutatkozó fejlődés talán vontatottabbnak tűnt. Érthető, mert a papírmalmok sokasodása a képnek csak egy részét vázolhatta fel. Ez a fejezetrész tovább egészítette. A teljes képet azonban csak akkor kapjuk majd meg, amikor a következő (II/8.) fejezetrészben megvizsgáljuk, hogy ez az önmagában jelentős fejlődés párhuzamosan 73. A malmonkénti évi termelési átlag növekedésének százalék-alakulása. 16. sz. vége — 19. sz. eleje. 18 275
