Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

750 mm) inkább csak esetenként készítették, vagy a különlegesebb papíroknál használták. (A méreteket részletesebben 1. később a fajtánál.)

A kisebb alakú csoport általában az író és nyomó (az esetleges kotta), a nagyobb pedig az itatós, csomagoló, lemez (az esetleges rajz

71. Az 1754. évi rendelet mértéktáblázata.

és főkötő) papírok alakja. De ez nem jelenti azt, hogy az író-nyomó ne készült volna e kategóriában. Mint ahogy a különféle fajta papír is készült azonos alakban. A leggyakrabban használt író-nyomópapír alak 322 X 414 — 380 X 480 mm között változott.

Az alakot azzal a bizonyos sokfélét jelentő névvel nevezték meg. Ezeken belül pedig kis és nagy hozzátétellel jelölték a további

260