Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A súlyhoz hasonló törvényszerűséget állapíthatunk meg. Nyilvánvaló, hisz azzal függ össze. A kisebb alakú papíroknál kisebb, a nagyobbaknál nagyobb az ingadozás, és ugyanúgy függött a téli, nyári, hajnali, nappali munkától, mint a súly. A vastagságot természetesen nem mérték. Az író és nyomó papírnál esetenként megnevezték: vastag, vastagabb, vékony, vékonyabb, erős, gyengébb, legjobb. Ennek mértéke azonban csak a tapintás volt. Még a lemeznél sem fordul elő a vastagság számszerű megadása, megnevezése is ritka. Ha az egyes íveket vizsgáljuk, természetesen nem teljesen egyforma a vastagságuk. A vizsgálatot legcélszerűbb lenne az itatóspapírral végezni, mert a többit a felületi kezelés, főleg a sajtolás már egyenletesebbé tette. Viszont más baj van. A vastagság-különbség a rostanyag őrlési fokától jelentősen függ. Az itatós pedig rossz nyersanyagból és kevésbé gondos őrléssel készült, következőleg egyenetlenebb a vastagsága. Ezért pontos adatokat nehéz megállapítani, illetve figyelembe kell vennünk azt, hogy a felületi kezelés és nem közvetlenül a lapképzés után vizsgáljuk a papírt. Az író és nyomó papírok vastagsága 0,08—0,35 mm között változott, az átlag 0,2 mm volt. Az itatós és a csomagoló ezek két-háromszorosa, a lemez 10 mm is lehetett. A vastagság egyenletességéért megdicsérhetjük papírkészítőinket. Tájékoztatásul és egyúttal a vastagság és a súly összefüggésére érdemes megemlíteni az 1754-es rendelet papírfajtáinak azon tételeit, ahol a vastagságra vonatkozó jelzőt kiteszi. Két ilyen helye is van. A nagy kancelláriai papírnál vastag erős, gyengébb, vékony megkülönböztetést tesz. Az előbbi sorrendben a rizsmasúly így alakul: 10,33—9,80 —8,40 kg/r. Az első kettő között tehát 0,53, a második és harmadik között 1,40, az első és a harmadik között pedig 1,93 kg különbség van. A négyzetméter-súly így alakul: 112,7—107—92 g/m2. A különbségek: első és második között 5,7, második és harmadik között 15, az első és harmadik között pedig 20,7 g/m2 A nagy posta papírnál, vastag, vékonyabb, legjobb megjelöléssel a rizsmasúly így alakul: 7,44—6,30—5,43 kg/r, vagyis az első és második között 0,94, a második és harmadik között 0,87, az első és harmadik között 1,81 kg a különbség. Négyzetmétersúly: 83,6—70,6—61 g/m2. Különbségei: első és második között 13, második és harmadik között 9,6, az első és harmadik között 22,6 g/m2. Az adatok szélső határai általánosíthatónak látszanak: a vastag és a legvékonyabb között 1,80—1,90 kg/r, illetve 20—22 g/m2 volt a különbség. 1 7 Papírgyártás 257
