Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
továbbította az energiát, a főleg fafelületeken történő súrlódás miatt, meglehetős veszteséggel. Szíj áttételt nem használtak. A gépek munkavégző része egyhelyben le-fel mozgó, egyhelyben forgó, illetve le — fel mozgó és egyúttal hinta mozgást végzett, tehát műveletét tekintve, ütött, tépett és vágott. Anyaguk a fa volt. Fémet —vasat és rezet—, követ csak a legszükségesebb helyeken alkalmaztak. A papírmalomban, műveletsorrend szerint, a következő gépeket 61. A rongyvágó tervrajza. 1773. (Diósgyőr) Oldalnézet. %-es tervnagyítás. találjuk: a rongyvágót, a zúzóművet, a hollandit, a sulykot és a sajtót. Vegyük sorra. Rongy vágó (Haderschneider) kétféle volt: kézi és gépi, vagyis vizi energiával mozgatott. A 17. század végén találták fel. Hazánkban a 18. század közepéig még kézi sem volt mindenütt, a kést használták.552 A kézi csak ezután terjedt el. A kézi rongyvágó emelőkaros nagy kés volt, ollómozgással csíkolta a rongyot. A másik több és jobb munkát végzett, mint késsel 4 személy.553 A főtengely mozgatta áttétellel a dugattyúmozgást végző hajtókart, ez pedig rögzített csapágy körül, le—fel a 0,7— 1 m hosszú vágókést (1. 61. á.).554 A zúzóművet (Stampfwerk, kölyű, Geschirr) — a papírmalom lényegét — a főtengely csavarmenetszerű ékrendszere mozgatta közvetlenül. A főtengellyel párhuzamosan rögzített állványok tengelyén, ütőlapján fémmel borított kalapácsok szára volt rögzítve. A szár a kalapács fején túl ért, mert itt mozgatta az ék. A kalapács az állványzat 16 Pap,'rgyártás 241
