Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

A znióváraljai 1. papírmalom 1750 körüli tervrajza szerint 12,50 m gerincmagasságú, 12,50x32,30 m alapterületen kb. 3 000 légköbméteres, földszintes, a malomcsatornától külön fallal elválasztott épület volt. 3 bejárat, 8 ajtó, 17 ablak, 15 padlásszellőzőablak.

A bejárati előtérből lépcsőfeljáró a padlásra. Balra a rongyválogató helyiség, kályhával, mellette a rongyvágó, majd a rongytisztító helyiség, enyvfőző konyha. A bejárattól jobbra nyílt a merítőműhely, benn 1 db, 1,70 m átmérőjű kád, 1 sajtó, 1 víztartály, amelyikbe 17 m hosszú, 0,40 m átmérőjű csővezeték hozta a gyártásvizet. E vezetékből kapta a vizet a műhely mögötti enyvező helyiség 1,10 m átmérőjű üstje is. A műhelyből nyílott a 10,20 X 10,90 m-es zúzómű és hollandi közös helyisége, ebből a simítóhelyiség. A zúzómű 20 kalapácsos volt, a hollandi alapterülete 1,60x2,50 m. Mellette volt a zárt kerékház. Az 1,90 m széles csatornán irányítóvályú a 2 alulcsapó kerékhez. Az egyik (4,60 m átmérőjű, 0,70 m széles) a zúzómű 13,30 m hosszú, 0,60 m átmérőjű tengelyét, a másik (2,60 m átmérőjű 1,00 m

151

20. A pécsi papírmalom tervrajza. 1787. 1/7-es tervkicsinyítés.