Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
széles) a hollandi 4,00 m hosszú, 0,40 m átmérőjű tengelyét mozgatta. A kerékház csatornája, mindkét irányítóvályúnál külön zsilippel, 45 fokos csatlakozó résszel, derékszögben épült a 3,20 m széles malomcsatornára. A manzárd kétszintes. Az alsó, 4,20 m belmagasságú szint részint raktár, részint szárítópadlás, mint a felső szint. Az épület előtt 1,60 m széles, több méter hosszú nyári szárító pajta, 1,40 távközű szárítókkal. (L. 21. á.)328 A papírmalom berendezését két csoportba oszthatjuk: általánosra és speciálisra. Az utóbbival később, az előbbivel most ismerkedünk meg rövid áttekintésben.329 Az általános csoport is két részre bontható. Az egyik a lakberendezés, mert a papírmalom nemcsak munkahely volt. A mester majd mindig saját bútorát használta, a legényszállás szalmazsákos ágyai, szekrényei, fogasai, asztalai, lócái stb. azonban a malomhoz tartoztak, mint a legények tisztálkodásához, étkezéséhez tartozó eszközök is. A másik csoport a munkát szolgálta. Beépített tárgy volt a lakó-és munkahelyiségek kályhái, a sokféle víztartály, és — ha volt — a gyártásvíz csőhálózata, idomokkal, csapokkal, ide számítva a derítőt is. Egyebek: 2—3 q-ás mérleg, kis csapó mérleg; kiskocsi, targonca, saroglya; seprő, lapát, villa; láda, zsák, ponyva; asztal, lóca, szék, létra, gyalupad; általános késziszerszámok: kalapács, fogó, fúró, balta, fűrész, emelő-, feszítővas; gyertya-, mécstartó, harang a munkaidőjelzésére, ingaóra, esetleg ébresztős, mint pl. a lékai malomnál. A berendezés mindegyike leltári tárgy volt, a később ismertetendő gép, eszköz nemkülönben. A leltárak általában az elhelyezés sorrendjében, egyik helyiségből a másikba haladva vették számba a tárgyakat, megjelölve állapotukat, megadva értéküket (de nem minden esetben). Az összeg, mint említettük, a malom értékébe beszámított. Az esetleges nyers- és készáruraktár nem, de a leltárba esetenként ezt is felvették. Az érték új beszerzésnél a vételi összeg volt, régi tárgyaknál vagy az előző leltári érték, vagy az avulást beszámító becsérték. A malom karbantartása a papírkészítő feladata volt. A bérleti szerződésnél láttuk a feltételeket. Ha a papírkészítőmester alkalmazott volt, csak a költség viselésben volt változás, a technikai feladat megmaradt. Rendes üzemmenetel esetében a karbantartás évenként visszatérő, rendszeres feladat volt. Rendszerint a nyári szárazság idejében — amikor amúgy is malomállás lenne — végezték el a malomcsatorna kitisztítását, az épület, a gépek, eszközök javítgatását. A rendszeres karbantartás 152
