Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
Az építkezés megkezdését természetesen a tervezés előzte meg. Hazai költségvetést csak a 17—18. századból ismerünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban nem volt, csak azt, hogy nem maradt fenn, vagy még nem került elő. Az azonban valószínű, hogy a költségvetés mellékletéül tervrajzot csak a 18. században kezdtek készíteni. — A tervrajzhiány csak ma zavaró, mert az akkori költségvetés általában pontos volt. Az alapfaltól kezdve a padlásig terjedően részletesen felsorolja a szükséges anyagokat, s így szinte leírják az épületet. Azt mondhatjuk, hogy szöveges terv készült. Persze kivétel is van: csak összesítve adják meg a szükségletet. Ehhez azonban valamiféle számítási feljegyzésre volt szükség, ez helyettesíthette a tervet. A tervezés a papírkészítő szóbeli — ritkábban írásbeli — utasítása alapján az egyes mesteremberek feladata volt. A munkát rendszerint két mesterember vállalta: a kőfaragó vagy a kőműves és az ács vagy az asztalos. A 18. századtól kezdve a kőműves és ács a gyakoribb. Az egyéb munkákat (asztalos, lakatos, üveges stb.) ez időtől kezdve rendszerint a kőműves vállalta,és alvállalkozókkal végeztette, de saját költségvetésébe vette fel e munkákat. Hogy a tervezésről és az építkezésről némi fogalmunk legyen, vizsgáljunk meg két költségvetést anyagszükségletének adataival együtt. Az 1773. évi diósgyőri tervezet papírmalma kb. 7000 légköbméter. 1020 m3 kő, 42 000 db tégla, 810 hordó égetett mész, 8100 hordó folyami homok kellett (1 : 10 arány), továbbá a zúzóműhöz 130 db bükk, 52 db tölgy rönk, illetve gerenda, a padozathoz 400 db tölgy deszka, a fedélszékhez 690 db fenyő gerenda, 3360 db deszka, 1800 db léc, 70 000 zsindely. Az anyag és munkabér együtt, vagyis a költségvetés végösszege 11 877 Ft 30 kr.308 Az 1786. évi erdőhorváti tervezet szerint a papírmalom kb. 6000 légköbméter. 213,5 m3 kő, 40 000 db tégla, 436 hordó égetett mész, 1308 hordó homok (1 : 3 arány), 1720 m3 fa, 52 000 db zsindely kellett hozzá. A zúzómű anyag- és munkabérköltsége nincs felvéve. A költségvetés végösszege 5462 Ft 25 1/3 kr.309 Az anyag és munkabér költsége kb. fele-fele arányú. Készpénz kiadás — kerekítve 3—6000 Ft — csak az utóbbi, az anyagot mindkét esetben az uradalom adja természetben. Ez azt jelentheti, hogy egy kisebb papírmalom építéséhez kb. 3000 Ft, egy jó közepeshez pedig 6000 Ft, vagyis átlagban 4500 Ft készpénz kellett ez időben. Figyelembe kell venni még azt, hogy mindkettő kincstári építkezés, tehát alaposan felülvizsgálták a terveket, és minimális munkabérrel készült. —Tájékoztatásul: ez időben ugyancsak kincstári építésű, 2—6 köves gabonamalom 140
