Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
költségvetési végösszege (anyag és munkabér együtt) 1200—3200 Ft között volt,310 az átlag tehát 2200 Ft, illetve a munkabérnél 1100 Ft. Vagyis egy közepes papírmalom kb. négyszer annyiba került, mint egy közepes gabonamalom. Az összegszerűség természetesen a korral változik, az arány azonban megmarad. Érthető, hogy papírmalmot nem akárki alapíthatott. Még aki megtehette, az sem tette mindig, hiszen nem volt oly létszükséglet, mint egy gabonamalom. Jelentős készpénztőke kellett hozzá, ami általában évi 6%-os kamattal, lassan térült meg. És az is érthető, hogy az alapító ugyancsak ceruzavégre vette a költségvetés minden tételét. Kincstári alapításnál a csökkentés 5%-os is lehetett,311 de ha a szakszempontot figyelembe vették, az ellenőrzés nem ment a takarékoskodás kárára. A földbirtokos alapítású malmokról ezt már nem mondhatjuk el nyugodt lélekkel. És a „nem feltétlenül kell” vagy „majd később” megjegyzéssel kihúzott tételek — rendszerint apróbb felszerelési tárgyak — nagyon is kellettek, de a „majd később”, az is maradt. Egyszóval a költségvetés elbírálásánál a takarékosság szempontja döntően érvényesült, a vesztes persze a papírmalom, illetve a papírkészítő lett. A beruházott tőke azonban akkor sem veszett kárba, ha történetesen a papírmalmot valamilyen ok miatt meg kellett szüntetni. Az egyéb malomépületektől ugyan különbözött (tetőkiképzés, több helyiség stb.) de nem annyira, hogy más, rendszerint gabonamalommá át ne alakíthassák, mint erre van példa. Persze kissé költséges gabonamalom lett, de a teljes veszteségnél még mindig jobb volt. A fordítottja inkább csak mint terv fordult elő.312 Érthető is, mert más malmok épületszerkezetét csak jelentős és így költséges átalakítással használhatták volna fel. Épületbővítésre, teljesen új padlásra stb. volt szükség, és mégsem lett tökéletes a malom. A papírmalom felállítására fordított összkiadás megadta a malom értékét, amely jelentősebb átalakításkor természetesen megnövekedett, „avult” állapota miatt csökkent. Az előbbi két példát is figyelembe véve, forrásaink alapján313 azt mondhatjuk, hogy e korszak papírmalmainak értéke 2—15 000 Ft között változott, az átlag 5—6000 Ft volt. A költségvetést kincstári építkezés esetében nem fogadták el gyorsan. Megtörtént, hogy egy évig is vándoroltak az ügyiratok, amíg az uralkodó legfelsőbb elhatározását adta az alapításra. A nagybirtokos családoknál sem ment hamar az alapítás. Az építkezés csak azután indult meg. Ha véletlenül őszre jött meg a jóváhagyás, csak tavasszal kezdték meg a munkát, amikor az idő engedte. Télen nem építkeztek. A kisebb malom építési ideje kb. egy év 141
