Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

már kizáró ok lehetett, a papírt mesterségesen — következőleg költségesebben — kellett volna szárítani. De nemcsak a külső, mégpedig a legkedvezőtlenebb relatív légnedvességet kellett figyelembe venni, hanem azt is, ami majd az építendő malom helyiségeiben lesz. Egyrészt a vízközelség miatt, másrészt azért, mert a papírkészítő állandóan nagy mennyiségű vizet használ. Ugyanis előállhatott az a helyzet, hogy a külső légnedvesség már megfelelő lett volna, de bent már 60%-os a relatív légnedvesség. Márpedig a mikroorganizmusok élettevékenysége ekkor indul meg, vagyis megkezdődik a penészedés, különösen a félkészárunál, a rakosott, sajtolt, nedves papírnál. Akkoriban természetesen nem klimatológiai vizsgálattal, nedvességmérővel tájékozódtak, elég volt ehhez a papírkészítő gyakorlati tapasztalata is. A legtöbb esetben a szervezete megérezte, hogy megfelelő-e vagy nem. Kétes esetekben egy ív száraz papír fél óra alatt eldöntötte a kérdést: a tapintás megmutatta mennyi nedvességet szívott fel. — Ez, a hazai éghajlatból következőleg szerencsére csak helyi, inkább csak kivételes problémát jelentett.

Maga a víz azonban általános és állandó problémát. Két szempontból. Az egyik általános malomépítési probléma: a hajtóerő és a víz romboló munkája. A másik speciális, csak a papírmalomnál fordul elő, és annyira fontos, hogy az előbbi feltétel kedvező, sőt kiváló adottságait is megsemmisítheti, a papírmalom létesítését megakadályozhatja. És ez a gyártásvíz szempontja. — Hol volt a papírmalom építésére megfelelő hely? Nagyobb patakok, kisebb folyók felső, a forrástól számított 8—40, átlagosan 15—20 km-es szakaszán — tehát a forrásvidéken —, amelynek átlagesése 2—9 m/km, középsebessége 0,3—0,7 m/mp, vízmennyisége 0,2—0,9 m3/mp, csatorna és zsiliprendszer kiépítésére, a malomépület felépítésére a belépő oldalon alkalmas partja van, lakott helytől nincs nagyon messze, van kocsiútja, vizimalom felette nincs, a folyót faúsztatásra nem használják, áradásmentes a hely, és a víz a kémia vagyis a gyártásvíz követelményeinek is megfelel. A követelményekben benne van az éghajlat, a helyi időjárás alakító szerepe is.

Arról persze nem lehetett szó, hogy valamennyi feltétel a legkedvezőbben alakuljon. A feltételeket megvizsgálták, és az összeredmény volt a döntő.

Rossz választás esetén arra kell gyanakodnunk, hogy a papírkészítőt magát nem kérdezték meg. A papírkészítő tapasztalata ritkán tévedhetett, és — ami a legfontosabb — létérdeke volt a legkedvezőbb feltételek megkeresése.

139