Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

tossz üzemmenetelén már nem változtatott. A papírmalom sorsa, sokszor tényleg csak néhány méteren dőlt el. Műszaki szempontokról van szó, amelyeket természetesen egyéb tényezők is befolyásoltak.

E tényezők egyike a nyersanyag- és készárupiac szerzése. Az előbbi különösebben nem nehéz. A rongyot — az egész korszakban — nem a malom közvetlen környékéről, hanem egy vagy több megye területéről kellett összegyűjteni. A konkrét helyzetet ez közelebbről nem határozta meg. Ezt mondhatjuk a másik piacról is. Ha önellátásra termelt a malom — és ez a többség —, akkor az uradalom központja némileg befolyásolhatta a helykiválasztást. Az árutermelés már kevésbé, mert nem volt kötött piac. Rendszerint a megye egész területén, illetve vásárhelyein, vagy pl. nyomdák esetében jóval távolabb fekvő megyékben árulta termékét. A városok mint kereskedelmi gócok, kevés kivétellel, a műszaki adottságok miatt nem jelenthettek olyan helyet, amely különösen meghatározta volna a malom helyét. Csak a rendszeresebb árutermelés megindulásakor, a 19. század harmincas éveiben jelentkezik állandósításának igénye, áruraktár, lerakat formájában. Persze azért figyelembe vették ezt a kérdést is, de nem volt döntő tényező. — A segédanyagok beszerzési lehetősége nem volt mérvadó. A timsóból kis mennyiség kellett, s csak a városban kaphatták meg. Az enyvnek való birka-, kecskelábakat vagy az uradalom állományából fedezték, vagy és ez a gyakoribb — épp úgy gyűjtötték, mint a rongyot. A mész már nagyobb mennyiségben kellett, de bármikor kapható volt. Nem indokolta azt, hogy mészfejtő, mészégető közelébe telepítsék a malmot. A tüzelőbeszerzés gondja sem volt közömbös, de a műszaki kívánalom kielégítése már erdő közelségét is igényelte. Mégsem kellett külön figyelembe venni. — Az építőanyag beszerzésénél már kissé más a helyzet. Eltekintve a karbantartástól, ez egyszeri kiadás volt, de készpénzköltséget jelenthetett az alapító-tulajdonosnak. Saját, helyi kőfejtő, mész-, téglaégető, fűrészmalom közelsége csökkenthétté az önköltséget, ez pedig komoly szempont. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamelyik nyakába telepítették volna a malmot, mert a szállítás robotban történt, pénzbe nem került, ha volt robotoló. Tehát nem a helykiválasztásnál játszott szerepet, hanem egyáltalán a malom létesítésénél. A beszerzési lehetőségek könynyebbsége természetesen előny volt, de nem olyan, amely jelentősen befolyásolta volna a helykiválasztást. Az adottságok általában egyformák voltak, a konkrét helyet nem határozhatták meg.

A döntő tényező a földrajzi adottság volt: a víz, mégpedig több szempontból. Az egyik a levegő páratartalma. A túlságosan nedves levegő a papír szárítását megnehezítette. 50%-os relatív légnedvesség

138