Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
kapott a tartáson kívül, Honiban 1771-ben az ostoros gyerek tartás nélkül évi 22 Ft 35 kr-t.265 A legény készpénzfizetésnél mindig hetibért kapott. A 17. századból csak egy adat van: 1633-ban a Szepességben (Felka, Ruzbach, Teplic malmaiban) a tartáson kívül heti 1 forint 35 krajcárt kapott. A következő időszakra több az adat, sőt egy-egy malmon belül különböző kategóriákat is közölnek, de sajnos, azt már nem mondják meg, hogy milyen alapon történt a megkülönböztetés, csak az bizonyos, hogy sem szolgálati év, sem kor szerinti. Feltehetjük, hogy pl. a merítő többet kapott, mint a többi, de lehet, hogy a rákosok is, vagy csak a simító. Viszont más malmokban minden legény egyforma fizetést kapott. így alakult: a 18. században 2 Ft 12 kr -— 4 Ft 24 kr között — az átlag 3 Ft 34 kr —, a 19. század elején 1 Ft 30 kr — 3 Ft 27 kr között — az átlag 2 Ft 22 kr. Ha az átlagot vesszük figyelembe, és a szokásos 250 napot, vagyis kerekítve 36 hetet számolunk, évi keresetük 128 Ft 24 kr, illetve 86 Ft 24 kr volt. A korabeli átlagos papírárakat figyelembe véve, heti keresete a 18. században megfelelt 1 rizsma (480 ív = 6 kg), a 19 század elején viszont csak egyharmad rizsma (160 ív =2 kg) papír árának, vagyis átlagos napi teljesítménye egyhatodának, illetve egytizennyolcadának. A körmöci papírmalom legényei 1828—37 között évente 52 heti fizetést kaptak,266 következőleg — legalábbis e 10 évben — az évet már végig dolgozták, ellentétben a korábbi 250 nappal. — Nem tudjuk mennynyire volt általános. — Az adatból az is következik, hogy a munkaszüneti napokat is fizették, és ha volt szabadságuk, azt is. Tájékoztató adatok: az Egyetemi Nyomda művezetője 1773-ban heti 4 Ft -t kapott,267 a debreceni nyomda legényeinek fizetése, a természetbeninek átszámításával, illetve megváltási összegével együtt, 1793-tól a század végéig átlag heti 3 Ft volt, a 19 század elején pedig kb. 4 Ft 30 kr.268 — Ipari munkabérek: a kőműves és ácslegény (ellátás nélküli napszámbért kaptak) átlagos hetibére 1743—44-ben Moson, Pozsony, Somogy megyékben 3 Ft 12 kr volt, a 70-es években 2 Ft 30 kr.269 A kádár legényeké 1781—83-ban országos átlagban 2 Ft volt.270 1816-ban Munkácson a kőműves és ács legények hetibére — napszámból átszámítva — 4 Ft 28 kr volt.271 — Mezőgazdasági hetibérek (ellátás nélküli napszámbérek átszámításával): 1706-ban Ugocsában a szőlőkapás 2 Ft 24 kr—3 Ft között,272 1744-ben Erdélyben a kapás és szőlőműves 1 Ft 12 kr-t,273 1775- ben Bács, Békés, Csongrád megyékben az arató és szőlőmunkás 1 Ft 12 kr—2 Ft 24 kr között274 kapott. — A belső munkások közül legjobban fizetett öreg faragó béres évi fizetése, koszton és kvártélyon kívül, 34 Ft, vagyis heti kb. 40 kr volt.275 — 18 1 6-ban Munkácson az arató- és szőlő8* 115
