Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
nél a vasár- és ünnepnapokból, valamint szünnapjaikból adódó munkaszüneti napok száma majdnem 100 volt, melyeknek kb. egyharmadát, az évi termelésből számított átlag-teljesítmény 50%-ával fizették.251 Ausztriában és Magyarországon Mária Terézia, hogy a munkanapok számát növelje, 1771-ben, a pápától kieszközölt engedelem alapján, az egyházilag kötelező ünnepek számát 18-ra csökkentette. A következő ünnepek maradtak meg. Változó ünnepek: húsvét és másodnapja, áldozócsütörtök, pünkösd és másodnapja, úrnapja. Állandó ünnepek: újév (jan. 1.), háromkirályok (jan. 6.), gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.), gyümölcsoltó Boldogasszony (febr. 25.), Péter-Pál (jún. 29.), Nagyboldogasszony (aug. 15.), Kisboldogasszony (szept. 8.), mindenszentek (nov. 1.), szeplőtelen fogantatás (dec. 8.) karácsony (dec. 25.), Szent István (dec. 26.), és mindenütt a helyi védszent.252 E rendelkezést azonban sem általában, sem a papírkészítők nem tartották be: az eltörölt ünnepeken ritkán dolgoztak, és a nagyobb ünnepek után 3—4 napig is szünnapoztak — helyteleníti az újból tilalmazó 1786-os rendelet.253 — Az utóbbira jegyezzük meg, hogy az angol szokás szerint karácsony estéjén fél nap, utána hat nap, húsvét és pünkösd után pedig két és fél nap munkaszünetet tartottak, tehát a szokás általában egységes volt. — Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor a szünnapok előtti korábbi munkavégzést, a vasár- és ünnepnapokat, a korhelyhétfőket és a „szent-heverd-el” napokat, valamint a mesterségbeli egyéb alkalmi okok „ünnepeit” beszámítva, a munkaszüneti napok számát — hazánkban is — kb. évi 70—80 napra tehetjük. A malomállás évenként általában rendszeres volt. A kisebb javítás, karbantartás, a malomárok tisztításával együtt 6 hét is lehetett. Nyáron — mint Debreczeni Tamás írta Rákóczinak 1637-ben — ,,. . . az nagy szárazságban nem foroghatott a Pappiros malom”,254 télen a nagy hideg akadályozhatta a munkát, az őszi sok eső, a tavaszi olvadás, áradás még ha véletlenül nem is tett kárt, a malmot állni kényszerítette, a piszkos vizet a papírkészítő nem használhatta fel. így adódik az évi átlagos 25— 35 nap rendszeres malomállás.255 Hazánkban a rendszertelen és egyenetlen malommenetel miatt, a munkaszüneti napok és a malomállás idejének aránya az utóbbi javára növekedett. A 19. század elején viszont egyes hazai malmokban már — az ünnepek, vasárnapok kivételével — szakadatlanul dolgoztak.256 A napi munkaidő 16 óra volt. Hajnali 2-től este 6-ig, fél-fél órás reggeli (általában 5-kor és 9-kor) és egy órás déli ebédszünettel, vagyis 14 órát dolgoztak.257 E hosszú munkaidőt, az anyagkészítés és a merítés normái miatt, keményen végigdolgozták. Este 6—7 óra között megva112