Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

3. Takács Pál: Dr. Györki József (1891–1957)

9. TÁBLÁZAT

Magyar szenek kéntartalma és a kéntartalom megoszlása (A [31] hivatkozás 1. és 5. táblázata alapján)

Lelőhely összes kén, . Kén mint S03, j Pirit + szulíidkén,

% ! % I %

Pécs 2,63 - 0,46

Brennberg 1,40 — j 0,36

Ajka 3,10—4,90 0,25 0,20—1,03

Tata max. 5,14 0,10 ] 0,74

Dorog max. 4,15 — j 0.18

Tokod max. 7,90 0.06 i 0,79

Kösd 6,96 — 0,93

Nagybátony 4,65 nyom. 0,68

Királd 2,03 — 0,05—0,11

Salgótarján 1,50 0,10

Hazánkban elsőként hangoztatja és mutatja ki, hogy az ún. szulfátkén, a külföldi szenekhez hasonlóan, a hazai szenekben is csak jelentéktelen mennyiségben fordul elő, s így a hazai barnaszenek hamujában nagy menvnyiségben található CaS04 nem a gipszes vizek infiltrációjából származik, hanem a hamvasztás, ill. tüzelés során a füstgázból megkötött S03-ból, és mennyisége a hamvasztás hőfokával erősen változik. A várpalotai szénnél például

lahoratóriumi hamvasztásnál a hamuban 30,81%,

rostélytüzelésnél normális körülmények között a salakban 5,62%,

ugyanott magas hőfokon 1,27%

10. TÁBLÁZAT

Kén százalékos megoszlása a lepárlás termékeiben (A [31] hivatkozás 6. táblázata alapján)

/VTMTMI A kén eloszlása a termékekben

Lelőhelv Összes kén Félkoksz félkokszban %

Lelőhely a szénben, % mennyisége, % a télkoksz Dán, |-----------------------------------------/0 félkokszban illórészben

Pécs 2,63 86,15 2,17 71,0 29,0

Brennberg 1,40 51,0 1,56 56,8 43,2

Ajka I. 3,13 52,77 3,73 62,6 37,4

Tata 5,14 49,00 4,41 42,4 57,6

Dorog 4,16 53,20 3,58 45,8 54,2

Tokodi pala 7,90 58,65 5,06 37,5 62,5

Kösd 6,96 65,76 5,18 49,0 51,0

Nagybátony 4,65 71,08 4,00 61,1 38,9

Királd I. 2,03 46,19 2,06 45,5 54,5

Királd II. 1,63 44,51 1,63 52,1 47,9

82