Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

3. Takács Pál: Dr. Györki József (1891–1957)

Magyar Elektroosmose RT ügyvezetői igazgatói munkakörét; egyidejűleg megnyitotta — nyilvánossági joggal felruházott — anyagvizsgáló kutató laboratóriumát és ily módon megkezdte önálló tervező és tanácsadó mér­nöki munkáját is. 1924. évtől kizárólagosan saját laboratóriumában dolgozik, és bányászati kémiával — elsősorban a szén, bauxit, kaolin vizsgálatával és feldolgozá­sával, valamint víztechnológiával-foglalkozik. Elsősorban a Salgótarjáni Kőszénbánya RT állandó szakértője, de esetenként új ipartelepek létesí­tésének vonatkozásában más bányatársulatok ügyeit is viszi. Tevékenységé­ben azonban a szénkutatás dominál; erre vall az a tény is, hogy a felszaba­dulásig publikált 48 munkája közül 30 egészben vagy részben e területtel foglalkozik. Ezen publikációknak csupán egy része a mai gyakorlatnak megfelelő tudományos értekezés, nagyobb része jó értelemben vett műszaki publicisztika, amelyben — saját vizsgálataira támaszkodva — fejlesztési elgondolásait propagálja. Publicisztikai irányú cikkeit — nem titkolt céljuknak megfelelően a szélesebb nyilvánosságot biztosító sajtóorgánumokban — Vegyiipar, Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye, Technikai Kurir, Deutsch — Ungarische Wirtschaftzeitung — teszi közzé, és néhány esetben a Magyar Kémikusok Egyesületében megtartott vitaülések után, vitairatként a hozzá­szólásokkal együtt, ill. azok figyelembevételével külön publikálja. A téma­kört azonban legtöbbször a Bányászati és Kohászati Lapokban, a Földtani Közlönyben, ill. idegen nyelven a Brennstoff-Chemie-ben megjelenő tudo­mányos közleményekben is feldolgozza. Munkáiban így bizonyos ismétlő­dés tapasztalható, amit fokoz az a körülmény, hogy egy-egy területtel több éven át, több közleményben is foglalkozik. Ennek figyelembevételével mód nyílik arra, hogy itt a munkák egyenkénti ismertetésétől eltekintve, a következő 3 témakörbe csoportosítva együttesen tárgyaljuk őket:- a magyar szenek feldolgozását nehezítő nedvesség, hamu és kén­tartalom, — a barnaszénbázisú gázgyártás, valamint — a magyar szenekből történő vegyianyag előállítás. Itt kell megemlíteni azonban, hogy a szervetlen bányaipari termékekkel kapcsolatos — külön tárgyalásra nem kerülő — tevékenysége is mind gya­korlati, mind tudományos szempontból igen jelentős; ezt igazolja az a tény is, hogy műszaki egyetemi doktori címét A sárospataki kaolin technológiai szempontból című tanulmányával nyerte el. 3.1.2. A magyar szenek hamu-, nedvesség- és kéntartalmával kapcsolatos első munkák De. Györki önálló munkássága az Elektroosmose cégnél folytatott tevé­kenységgel kezdődött, ahol az elektroozmózis kaolinnemesítésre és bőrcser­zésre történő hasznosíthatóságának kutatása mellett elsőként foglalkozott Magyarországon a szenek flotációs hamucsökkentésével. A pécsi porszén hamu csökkentése érdekében az Osmose RT budapesti, ill. bécsi kutató laboratóriumában elvégzett laboratóriumi kísérletek után nagyüzemi flo-80

Next

/
Thumbnails
Contents