Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

2. Schlattner Jenő: Dr. Romwalter Alfréd (1890–1954)

A koksz képződésnél két eset áll fenn:

1. vagy megolvad a kőszén egész tömegében (homogén),

2. vagy egyes szemek olvadéka köti össze a meg nem olvadó szemeket (heterogén).

Ez utóbbi eset áll fenn, ha a barnakőszenek nem sülő részeinek szurokkal kötött brikettjét hevítjük a kokszolás hőfokára.

Egyben megkísérli I’ом Walter a koksz szilárdságát és a kőszenek sülőképességét a kristályfelépítés újabb ismeretével megvilágítani. 1947- ben az öngyúlással foglalkozó [69] cikkében számítások útján igyekszik a kérdés megoldását megközelíteni. A pirit-markazit mállásából eredő hőmennyiség — számítása szerint —- legfeljebb 120° C felmelegedést okozhat a közvetlen környezetben. Szádeczky-Kardoss akadémikus tanulmányában a humoid összetevők oxidációjára mutat rá.* Romwalter számítást végez arra, hogy egy példaképpen felvett fenol (hidrochinon) oxidálódásánál keletkező hő elegendő az öngyulladáshoz, égése pedig a környezet begyújtásához bőséges hőt termel. A folyamathoz szükséges lúgos közeget a brennbergi szénnél a feküt képező gneisz szolgáltatja. Magyarázatot ad egyben arra, hogy a lassú felmelegedés a lepárlódó kőszénből metán és hidrogén lehasadásával a szénülést segíti elő, s így az idők folyamán tárolódott biogén metán mellett a sújtólég egy új keletkezési lehetőségére mutat rá.

Romwalter professzor szerint a szervesen kötött kénben dús kar'sztszenek lepárlási termékeiben a kéntartalom meglehetősen egyenletesen oszlik el, és oly mértékben kötött, hogy ezt csak roncsolva, hidrogénező krakkolással, katalizátorokkal és nagy nyomással dolgozó eljárással lehet eltávolítani, sőt ilyen körülmények között is csak akkor, ha a hidrogén a kénhez képest feleslegben van. Viszont a hidrogénhez képest nagy kénfelesleggel teljes dehidrogénezést lehet elérni. Ez utóbbi esetben a szén a polikarbon-szulfidok alkatrészévé lenne [56].

2.4. SZÉNTECHNOLÓGIAI MUNKÁI

A Schlattner által megindított dorogi szénfeldolgozó munkákban Romwalter professzor egy együttesben, amelynek Széki J. professzorral együtt tagja volt, a feladatok szénkémiai részét vállalta, így az ettől az időponttól (1926) ezen a területen végzett munkái vonatkozásban voltak az ország első nagy üzemi szénlepárló és brikettkoksz gyártó telep által felvetett kérdésekkel. Éveken át tartott az ide vonatkozó levelezés; a megjelent közlemények néha össze nem függő látszata ennek a levelezésnek útján foglalható egységes egészbe. Ha ezt vizsgáljuk, az elszórt előadások és a kőszénnel kapcsolatos egyes közlemények mind szervesen beépíthetők Romwalter életműve szénkémiára, ill. a kőszénfeldolgozásra vonatkozó részének külön is egységes keretébe.

Romwalter és Széki 1926—27. években kapcsolódott be a dorogi szén. feldolgozó munkába. A Schlattner által nagyüzemi méretekben megöl.

* Szádeczky-Kakdoss E.: A szenek öngyúlása és mállása kőzettani megvilágításban. Bány. Koh. Lapok 77, 241, 253 (1944).

67