Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

2. Schlattner Jenő: Dr. Romwalter Alfréd (1890–1954)

8. ábra. A levegő oxigéntartalmának változása a geológiai korszakok során (Romwaltee után [52])

létrehozó lombosodás, ami már a nagyobb 02-tartalom és az egyre fogyó СО 2 légkörében is biztosítja a növényzet fennmaradását és a kőszén képződését a további geológiai korokban [52, 55, 65, 80] (8. ábra).

2.3. SZÉNKÉMIAI MUNKÁSSÁGA

Romwalter Alfréd szénkőzettant érintő munkásságát Szádeczky- Kardoss Elemér akadémikus foglalta össze.* Ezek szerint: „az elemi kén nagy részét Romwalter ideiglenes, átmeneti elegyrésznek tekinti, mely a kőszénvegyületek szénülést elősegítő körfolyamatának terméke. A kénhidrogénből a levegő oxigénjének hatására ugyanis hőtermeléssel víz és elemi kén keletkezik. Viszont az elemi kénből és szénhidrogénből hőelvonással újra H2S keletkezhet. A tőzegesedés Romwalter szerint túlnyomón biológiai mállás. A biológiai mállás nagyobbrészt a felszínen vagy

* Szádeczky-Kardoss E.: Szénkőzettan. Akadémiai Kiadó, Bp. 1962. 34, 176 — 179, 194. old.

64