Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
2. Schlattner Jenő: Dr. Romwalter Alfréd (1890–1954)
2.2. ÁLTALÁNOS MUNKÁSSÁGA Romwaltee Alfréd tudományos tevékenységét ismertetve elsősorban azokat a tényezőket kell szemügyre vennünk, amelyek kezdettől fogva befolyásolták munkásságát. Doktori szigorlatát kémiából mint főtárgyból és fizikából, valamint ásványtanból mint melléktárgyakból tette le. így a kémia és későbbi tanulmányai alapján a természetrajz — elsősorban a botanika — végül a fizikához kapcsolódó matematikai készség az, ami működési területét meghatározza. Romwalter professzort elsősorban a levegő története, a Föld légkörének kialakulása, általában a szerves élet létrejötte, különösen a növényvilág kifejlődése, a geológiai korokban lefolyt kőszénképződés foglalkoztatta. Ezekhez már elválaszthatatlanul kapcsolódnak a szénkőzettan, a szénkémia, végül a kőszénbányászat és kőszénfeldolgozás problémái. Ezek során áthaladva találunk leágazásokat különböző irányú témák felé, melyek lazán vagy szorosabban kapcsolódnak a fő témák fent vázolt vonalához. így domborodik ki Romwalter professzor munkásságának áttekinthető rendszere. Az első pillantásra úgy tűnik ugyanis, hogy az előttünk fekvő kérdések szerteágazó területei, melyek egy sokirányú érdeklődés során vetődnek fel, tárgy szerint nehezen tekinthetők át. A tudós életművét általában irodalmi munkájával mérik fel. Nem adhatnak azonban teljes képet Romwalter életművéről csupán a közzétett művei, a katedrán elhangzott, tankönyvek és jegyzetek formájában rögzített gondolatai. Meg kell ismernünk ehhez még elgondolásainak azokat a részeit, melyek a munkatársaival tartott megbeszéléseken hangzottak el, levélváltások útján folytatott eszmecserékben alakultak ki, mert ezek publikáció nélkül öltöttek testet az ipari berendezésekben, ami a technológiai tudományok terén gyakran előfordul. A kőszénre vonatkozó kutatómunka területén folytatott tevékenységének zárt egységbe foglalása lesz ezúttal feladatunk, és ebben a keretben kell egyben megvilágítanunk egy kollektív munka eredményeit is. Bár Romwalter professzor alkotásaira visszatekintve, azt teljes egészében nézve, a témák változatossága az, ami feltűnik, mégis a kőszénre vonatkozó rész alkot egy nagyobb, egységes összefüggő területet. Egy római korú sajtolt üveg [35], ókori kohósalak [42], a szódás-feltárás [18], a berillium-oxid szerepe a bauxit feltárásában [22], egy erősáramnak kitett rézsín vizsgálata [89], vagy a gyümölcs tartósítása hipoklorittal [10, 50, 51, 53, 54, 63, 66] stb. igen változatos képet ad munkásságáról, de mindezek mellett a kőszén témái: a szénkőzettan, a szénkémia, a kőszén feldolgozása és annak termékei már egységes egészet képeznek. A levegő történetéről szóló összefoglaló előadása [80] szinte teljessé teszi a kőszénre vonatkozó témáinak körét, hiszen a Eöld légkörének kialakulása során jelennek meg bizonyos PoJPcoz érték elérésénél a devonban az erdők, a karbonkor nagy termetű edényes virágtalan növények kezdeti dús tenyészete, ami útjára indítja a kőszenek keletkezését; majd a légkör összetételének változásával megjelenik az asszimilációt elősegítő, nagy felszíneket 63
