Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig
tani Intézet munkásságát is — majd külön pontokban foglalkozunk a többi felsorolt intézmény, valamint a bányageológusok szénkémiai tevékenységével. Megjegyezzük, hogy a szénkémiai tevékenységet a bevezetőnkben kifejtett tágabb értelemben ismertetjük, az említett intézmények új technológiák bevezetését célzó kutatási munkáit is beleértve. 1.2.1. A szénelemzési munkák áttekintése Szénanyagismereti közlések hazánkban a múlt század közepe, pontosabban 1851. óta állnak rendelkezésre, amikor Nendtvich Károly, a korszak kiemelkedő kémikusa, a József Ipartanoda majd a budapesti Műegyetem későbbi neves professzora közzéteszi Magyarország legjelesb kőszéntelepei vegytani és műipari tekintetben című munkáját [145].* A munkában - melyet Nendtvich már 1847-ben befejezett, de anyagi fedezet hiányában kiadni nem tudott — 32 hazai szén hamu- és nedvességtartalmát, valamint elemi összetételét találjuk. A vizsgálati adatokon kívül egyes szenekről jellemzést is ad, így pl. a baranyai (pécsi) szénnel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy ez sülőképessége miatt a szokványos kazántüzelésnél zavarokat okoz, viszont koksz előállításra alkalmasnak látszik (7. ábra). Nendtvich munkája — mely német nyelven is megjelent [146] — sokáig egyetlen hazai elemzési adatgyűjtemény volt, ui. a M. Kir. Földtani Intézet kémiai laboratóriumának 1884-ben, a MÁV kémiai laboratóriumának 1887-ben meginduló munkásságáig magyar szenekről csupán a bécsi Kaiserliche Königliche Geologische Reichsanstaltban, valamint az Osztrák Szabadalmazott Vasúti Társaság oravicai laboratóriumában készültek nyilvánosságra hozott analízisek. Ez elemzéseket részben a Geologische Reichsanstalt „Évi jelentései”, részben K. Hauer összefoglaló munkája tartalmazzák [56]. Nendtvich, Hauer, valamint a bécsi „Évi jelentések” adatait használja fel a geológiai leírások és bányászati ismertetők kiegészítésére A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata című 1878-ban megjelent művében a M. Kir. Földtani Intézet alapító igazgatója, a kiváló geológus, Hantken Miksa is [65, 67]. A Földtani Intézet Kémiai laboratóriumának létrehozója Kalecsinszky Sándor, az Államvasutak laboratóriumáé Grittner Albert volt. Kalecsinszky eleinte a hamu-, nedvesség-, összes kén- és éghető kéntartalom mellett Berthier-módszerével — ólom-oxid bekeveréssel történő oxidációval — fűtőérték-meghatározást végzett, majd 1894-től a fűtőérték meghatározásnál áttért a Berthelot—Mahler-féle bombában nyomás alatti oxigénnel történő kalorimetrálásra. Grittner a hamu-, nedvesség- és kéntartalmon kívül eleinte csak karbon és hidrogén meghatározást végzett, és a fűtőértéket az elemi összetételből számolta. A századfordulón azután ő is áttért a Berthelot-rendszerű kalorimetrálásra, és kiegészítette vizsgálatait néhány esetben bitumen-, * Nendtvich jelentőségét Kábolyi Zs. és Kocsis E.: Nendtvich Károly, adatok a kémiai tudományok hazai történetéhez című munka tárgyalja. Magyar Kémikusok Lapja 13, 334 (1958). 30
