Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig
Víz Gáz 5,0 A technológia alapanyagának, valamint Sajtolt koksz végtermékének legfontosabb vizsgálati adatait a 3. táblázatban közöljük, míg a kihozatalokról az 5. ábra Shankeydiagramja tájékoztat. A dorogi telep véglegesen kiépített formájában a következő üzemrészekből állt: 1. szénszárítás, 2. szénlepárlás, 3. félkokszbrikettezés, 4. brikettlepárlás, 5. kátránykitermelés, 6. kátránydesztilláció, 7. paraffingyártás, 8. krezoltermelés. A telep melléktermék-feldolgozásával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a generátorkátrányok feldolgozására a 20-as évek elejétől kezdve több vállalat — így Óbuda, Csepel, Diósgyőr — berendezkedett, és Freund Mihály, Kárpáti Jenő, valamint Szigeth Gábor úttörő munkásságára támaszkodva szurokra, valamint olajtermékekre, — így telítőolajra feldolgozták a generátortelepek kátrányait [31, 80, 203]. A Freund Mihály vezetésével a csepeli W. M. Acél- és Fémműveknél létesült generátorkátrány-feldolgozó telep főképpen kötőanyagot szállított a brikettgyárak részére. A régebbi kátrányfeldolgozó üzemek azonban szakaszos desztillációval működtek, és nem rendezkedtek be a vegyi termékek — paraffin, piridin, krezol — kinyerésére. Dorogon, a telep kutató laboratóriumában végzett kutatások alapján a vegyianvaggvártást is kiépítették, mely területen dolgozó dorogi kutatók eredményeit az alábbiakban ismertetjük. Szabó László egyik munkája a piridinbázisokra irányult. Kidolgozta a piridin kinyerést laboratóriumi méretben. Elvégezte az előkészítő munkákat a folytonos üzemű kátránydesztilláláshoz. Kimutatta többek között, hogy a szászvári kőszén sülőképessége szabad ég alatti tárolás mellett sem szenved lényeges csökkenést. Ezt a szenet 10%-ban keverték a nyers briketthez. Ezzel szemben a Schlattner Jenő által végzett kísérletek szerint a nagymánvoki kőszén sülőképessége már két hét alatt nagymértékben csökkent. Kreybig Lajos a paraffingacs termelést és a paraffinraffinálást dolgozta ki. Ezek alapján épült meg a paraffinüzem, mely 52—54 °C olvadáspontú paraffint gyártott. Kidolgozta továbbá Tóth László közreműködésével a krezoltermelés technológiáját, melyhez segítséget nyújtott Csűrös Zoltán professzor és Zech Konstantin a krezol finomítására és kéntelenítésére vonatkozó munkája [8]. A Dorogon gyártott krezoltermékek a Salgótarjáni Kőszénbánya RT által alapított Klotild-Acetic Egyesített Vegyiműveknek Budapesten a Nyersszén ábra. A dorogi „sajtolt-koksz gyártás” anyagforgalma 23
