Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig
lása lent, kettős zárakon át történt. A fűtőgáz előmelegítése felületi fűtéssel ellátott gázhevítővei és beégetéssel dolgozó keverő fűtéssel egyaránt megvalósult. A brikettezéshez felhasznált lágy szurok a felhevítés során részben kátránnyá alakult, és a lepárlásból származó kátránnyal együttesen desztillációs feldolgozásra került. A szurok egy része tehát mintegy állandó körfolyamatban volt, és annyira megemelte az üzem kátránytermelését, hogy a brikettezés kötőanyagigénye külső forrás nélkül fedezhető volt. 3. TÁBLÁZAT Dorogi lepárló üzem alapanyagának és termékének minőségi jellemzői (Erdély és Előd után [12]) Megnevezés Szén Brikettkoksz Nedvesség, % 15 2—5 Hamu, % 8 14 Illő, % 32—35 3—8 Kátrány, % 8—9 Fűtőérték, kcal/kg 5000 6600 22
