Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig

2. ábra. Excentrikusán elhelyezett rostélyú Kerpely-generátor

A forgórostélyos generátor első megvalósítója ifj. Kerpely Antal magyar származású kohómérnök volt, aki Ausztriában, az österreichische Alpine Montangesellschaft vezérigazgatójaként működött.*

Kerpely további fejlődés alapját képező első generátortípusát a 2. ábra tünteti fel. E generátorban a Kerpely-rostély egyik szabadalmi alapelvét, az excentricitást a feltaláló még úgy biztosította, hogy a vízzel töltött forgó salaktányérra a toronyszerű szélelosztó rácsot a generátor tengelyétől 75 mm-rel eltolva szerelte fel. A rács együttforog a salaktányérral, és különös alakjánál, valamint excentrikus helyzeténél fogva felaprózza, megőrli a salakot, amelyet azután emelhető és süllyeszthető, de különben nem mozgó kaparó lapát távolít el a medencéből.

A rostély excentricitását később Kerpely úgy érte el, hogy magát a rostélyt centrálisán helyezte el, de a rácsot aszimmetrikus poliéder formára képezte ki (lásd pl. Diószeghy** 148. ábrája).

* Kerpely Antal munkásságának rövid, de a korabeli szakirodalom felsorolásával kiegészített ismertetője Vajda Pál Nagy magyar feltalálók (Bp. 1958) című könyvének 279. lapján található. Az ott felsorolt irodalmon túlmenően lényegében minden 1910 — 30 között megjelent összefoglaló munka foglalkozik a Kerpely-rostéllyal, de Kerpely nevét mint a forgórostély feltalálójáét a legújabb művek is említik.

** Diószeghy Dániel: A vaskohászat tüzelőanyagai. Bp. 1957.

16