Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
előállítani, mint a cracking-desztillációra kevéssé alkalmas romániai és texasi petróleumgázolajokból. b) Mennél tökéletesebben tisztítjuk meg a barnaszén-kátrányolajakat, annál több szekunderbenzint termelhetünk belőlük. c) Barnaszén-primerkátrányok csak azért adnak több szekunder benzint, mert több elbontásra alkalmas olajpárlatot tartalmaznak. d) 10—30 atm nyomás mellett a barnaszén-kátrányolajok 370—390° C között kezdenek elbomlani. Leggyorsabb a reakció 420° C-on, ennél magasabb hőmérsékleten már főleg gáz és koksz keletkezik. Petróleumgázolajoknál ezek a hőmérséklethatárok 10—20° C-kal magasabbak. e) Sűrített hidrogén jelenlétében több szekunder-benzin és kevesebb koksz és gáz keletkezik. f) A petróleum-gázolajok és a fenoloktól mentesített barnaszén-kátrányolajok szekunder benzinjei között fajsúly és 100%-os kénsavval kivonható alkatrészek mennyiségét illetően lényeges különbség nincsen. g) Fenolmentes szekunder benzinek 180—190° C forró párlatukban tartalmazzák a legtöbb telítetlen és aromás vegyületet; a párlatok jódszáma növekvő forrásponttal csökken. Nyers kátrányolaj szekunder benzinjeinek 210—220° C között forró párlataiban találták a legtöbb fenolt. 1928-ban jelenik meg Varga József feltűnést keltő munkája a Magyar Kémiai Folyóiratban [16] és a Brennstoff-Chemie-ben Eocén szén hidrogénezése [17] címmel. E tanulmány keretében egy 9,65% kátrányt adó, 1,1% nedvességtartalomig szárított eocén-szén (a tatai barnaszén) porát hidrogénezte nagy nyomású hidrogénnel, 3,73 liter térfogatú bombában, hogy megállapítsa mennyire táródik fel a szén 450° C és 480° C hőmérsékletek között. A választott reakcióhőmérsékleten (a 72—77 percig tartó felhevítés után) egy percig, egy óra vagy három óra hosszat hevítette a többnyire 500 g szenet 75, 100 és 125 atm kezdeti nyomású hidrogénnel. A szénporhoz a szén nagy éghető kéntartalma miatt (3,98%) 15% vas-oxidot kellett adagolnia, hogy kén-hidrogén-mentes gáz és minimális (0,22—0,28%) kénszennyezést tartalmazó olaj keletkezzék. A vas-oxid nemcsak kéntelenítő hatást fejtett ki, hanem mint katalizátor legalább 50° C-al csökkentette azt a hőmérsékletet, amelyen a hidrogén megkötése a nyomáscsökkenés adatai alapján észlelhető. Emellett fokozta a megkötött hidrogén menynyiségét is és az olajhozamot. A nedvesség- és hamumentes szénnek 16,8 — 57,9%-át sikerült — másmás feltételek mellett — 1,002—1,066 fajsúlyú (20° C-on) olajokká alakítania. Az olaj hozam akkor volt legnagyobb, amikor a felfűtés után csak egy percig tartott a hevítés; huzamosabb hevítéssel a már feltárt olaj a hőmérséklet és a hidrogén parciális nyomásától függően kisebb-nagyobb mértékben (néha 50%-nyira) elbomlott. Megállapította Varga, hogy a reakció mechanizmusába legmélyebb betekintést a 125 atm kezdeti nyomással végzett kísérletek nyújtották. Emellett a nagy parciális hidrogénnyomás mellett előbb nagy fajsúlyú, sok nagy forráspontú párlatot tartalmazó olajjá táródik fel a szén, s az olajtermék utólagosan bomlik el kisebb fajsúlyú, alacsonyabb hőmérsékleten forró 114
