Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
90% volt а СО + Н2 együttes mennyisége, és ebben 59,4—60,0% a szénmonoxid-tartalom. Varga és Hesp értékes vizsgálatai végső eredményben azt bizonyítják, hogy a közelítően kétharmad rész szén-dioxidot tartalmazó földgázok nikkelkatalizátor jelenlétében 850° C hőmérsékleten vízgőzadagolás nélkül, 600 l/l/ó térsebesség mellett gyakorlatilag kielégítő hatásfokkal alakíthatók át 90—93%-nyi, 60% szén-monoxidot tartalmazó, szén-dioxidtól mentesnek számított szintézisgázzá. Az eltávolítandó szén-dioxid-tartalom a nyers szintézisgáz 11,0— 12,5%-a. 4.2.2. Szén- és kátrány kémiai, valamint technológiai kutatásai A benzin előállítása, de különösen a szénből történő benzingyártás kérdése erősen foglalkoztatta az első világháború után a magyar közvéleményt. A probléma világviszonylatban is rendkívüli jelentőségű volt, s ezért idézem Varga József professzor 1933. február 13-i akadémiai székfoglalójából az alábbiakat [30]: ,,Soha annyira hatalmas arányban nem bontakozott ki a petróleumtermékek politikai és gazdasági jelentősége, mint a béketárgyalások idején, amikor a világ hatalmasait jobban érdekelte néhány négyzetkilométernyi földterület a Mosszul-környéki olajmezőkön, mint valamennyi legyőzött állam sorsa együttesen. Amerika, Anglia és Franciaország légióként petróleumkoncessziókért versengtek, és nem egyszer többé-kevésbé kétes értékű becslési adatokkal figyelmeztették a világot arra, hogy a petróleumkészletek fogytán vannak, s ezért tervszerű gazdálkodással kell ennek a fontos természeti kincsnek a termelését és elosztását minél hosszabb időre — természetesen az ő kezeik által — az emberiség számára biztosítani. Az automobilnak még Amerikában is szokatlan nagyarányú térhódítása, s az ezzel kapcsolatos hirtelen megnagyobbodott benzinfogyasztás a petróleumkészletek élettartamát illetően még azokat is elmélkedésre késztette, akik egyébként már hozzászoktak ahhoz, hogy különösen a petróleumkészlet becslési adatokban inkább üzleti fogást, mint tudományos valóságot lássanak. Ugyanezeknek a kétkedőknek, mint a petróleumelőfordulással nem rendelkező államok polgárainak nagy megnyugvás volt hallani, hogy a közlekedés gyors lebonyolításához, tehát az automobilok és repülőgépek motorjaiba, sőt a gépek kenéséhez is már a közeljövőben sem lesz kizáróan petróleumtermékekre szükség, hanem ezentúl úgy a motorhajtó, mint a kenőanyagokat szénből is előállíthatjuk.” Ennek az érdekes kérdésnek megoldásába kapcsolódik be és válik Varga József a szénalapú műbenzingyártás nemzetközileg elismert kutatójává. Kezdetben magyar barnaszenek kátrányolajaiból és petróleum-gázolajokból igyekezett szekunder benzineket előállítani. Ennek során — 1927- ben Erdély SÁNDORral együtt írt munkájában — megállapította az alábbiakat [12]: a) Petróleum-gázolajokból általában több szekunder benzin nyerhető, mint barnaszén-kátrányolajokból. Csak a kénsavval és lúggal tisztított, kitűnő minőségű barnaszén-kátrányolajokból sikerült annyi benzint (47%) 8 Takács — Scblattner — Szebényi 113
