Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
MKKI. и I ■ А в T A I К IR A LV I ber hrt l>o liníílV 'Uiutui.il Mtfele SZABADALMI LEÍRÁS 107420. май II и. (i\ It 1). ппш Eljárás azéntartalmú anyagok nrmo.it .«Art l»r. Vuitoi Л«»/.м‘Г niÍH'ff.Ai‘t(‘iiii taiirtr Iliid»«|M*nt és a muitHcli«' Oehl- mul sllboixclioldoaiiNtiilt vormals lím>i«tl('r('('‘({ Frank túrt a M.. iilohhi túrj Is nihil a llol/.vorkohluiiAfs liiilusiric V. <i. konstan/l «‘«‘в JotíiitoilJa. A b^eleatéi aapj* 1029. évi jeni»* hé 8-ika. Nemetorwigi «ЫЫмиЦр 103». éti joniu hé tWk#. A találmány а? legkülönbözőbb széniortalmi'» anyagoknak hidrogeisneL »II. bid regent tartalmazó, vagy a ivókéi ókoréi lilén ye к között 'Hidrogént szolgáltató gá 5 sokkal való к e z< * lésé re у ош»1 к t»/. * к, melynél a nyersanyag hidráin*. redukeiő, Ш. hasítás, vagy több Иyon folyamai révén értékesebb többnyire tolyékntry terme kekké alakúi at. X у e r sai»у u g к é и i tök i а Ш tétbe jönnek:: fosszilis tüzelőanyagok, mint k«**zéfi; Iwiniw/.t'ii, fa. tőzeg, lignit sth., további ezeknek deszt Ша!ан, exlrahálá*. hidrái«*, krakkóié*, haditan tIgitt táa) Ы mán lielitiitimk revén létesített tér 15 mókái vagy alkatrészei, mint pl. a fajmrlú»i termékek. kátrány óla jók, kószánkat ráttyole.jt4 toval»Vm a pl. hidráink. krok kolá*. stb. róván к л }>ot t további at ablka bi*o tprmékrk. Nyersanyag gyanánt ázol 20 gálhatnak tovább» pl. az ásványolajok, a bgklUáalHkzóbb bitumenek. mint j»L kö olajok, palaolajok, aszfalt., földviasz sth.. további a cellulóz, AoHabV/.tartalmii anya gok, ligaintartídmá anyagok stb., vala 25 mint 07Д4к bmtási vagy átalakulási tér luékri. Ezeket a iiyersan vágok at eddig' romi szerint ngv hidraItak. bogy k<- -»iwy.vagy fokozott nyomás és fokozni? b<on 30 sók mellett katalizátorok á'leídeh-b-i vagy ez**k nélkül hidrogén, vagy hidro g,*ntnrtrtimá gazelegyck bduitiisiiiiak ve Vlték ab*. Kaidig az ilyen hidrái, мок na! a ként »*s némely kénvegyületet kel ham*! 55 1**11 katiilizalorrmrogi k tekintettek. I nek megfelelően n kéntartalmú nyo ш» vágókat, snínt pl, a kát ran у olajokat a tidrulas előtt körülmény«"* *4» költsége* kéiitelemtésitck kel bűt nlávettii, Mén mun kok megint arra irányultak, hogy a kén *o nek vagy kénvegyit leteknek káros Imin* wit ..kenaílö“ katalizátorok kikutatta*« ró vén lehessen kiküszöbölni. Beható kíaérletcifik már most arra a meglepő megállapításra vezettek, hogy 45 alkalmas ken vég у illetek ha kellő súly\ iszony bin alkalmaztatnak Ыювуш púm katalizátorok к öz r *m 11 ködőmé ve | a destruktiv hidráinál igen kedvezően tud óik befolyásolni, ha magas nyomások on 50 v fokozott hömárM*k»'ken fölös hidrogén, vn'y tob»s hidrogént tartalmazó, vagy « ген к * »körülmények mellett fob»« hidrogént szolgáltató gázok jelenlétében dói gőzünk. Л találmány érteimében kataii 55 zátor gyanánt kén hidrogén, Ш. olyan kén tart«Imiit anyagok ismertettek fel, melyek n jelzett reakeióköHilmények mellett kénhidrogén képzésére alkalmának. Kén hidro gént szolgáltató anyagok gyanánt tekin m t.nU* jöiniek több-к között az adott ttrrmkerűlméuyeknél könnyen btsíio keni ve ■vőhűek. mint pl aikali vagy földeikül» «/.udidok. további az adott körülmények közölt ugyan« sok könnyen iamiló я a ként » . rganikásaii lekötve tartalmazó anyagok. ‘»»»»И pl. n tiofén, tmnbl» » azénkéueg és mindenekelőtt maga 11 kén U*. Ha a ki indukáld anyagoknak, pl. а ко rábbiii feh**n*lt nveraanyagoknak hidro 70 g«‘ftue{ v»lo kezelését kellő tn<*noyi»*égo kenbidrogév. vagy ért szó!gnItató anyg 12. ábra. A Varga-féle hidrogénezés alapszabadalmának címlapja 105
