Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
Jelentős munkáinál, amelyek során a vas-jodid katalitikus hatását' majd a későbbiekben a naftalin, metakrezol és kátrányolaj hidrogénezésénél a kén- és szelén-hidrogén hatását is tanulmányozta, ebben az időszakban többek között MakraY Imre, Almási Lajos és Szeszich Lajos voltak a munkatársai. A kátrányolajok hidrogénezésével való benzinelőállítás gyakorlati kivitelezésére a Péti Nitrogénművek RT a Varga-féle eljárás bevezetésével 1935-ben napi 10 tonna barnaszén-kátrányolaj hidrogénezésére alkalmas üzemet épített.* A folyamatos munkavitel során feldolgozásra kerülő nagy oxigéntartalmú kátrányolajpárlatok 65—70% benzint szolgáltattak. A kísérleti üzemnek tekintendő telep továbbfejlesztése azonban a hazai kőolajmezők időközben történt feltárása révén elvesztette időszerűségét. Tanszéki kutatásai során foglalkozott a petróleum- és kátránybenzinek alkohollal történő elegyítésének kérdésével [19], s felismerve a hidrogénezés, mint kőolajfinomítási technológia jelentőségét, kísérleteket végzett barnaszén-kátránybenzinnek hidrogénezéssel történő kéntelenítésére is [27]. A hazai nyersolajból előállított kőolaj párlatok nagynyomású hidrogénezéssel való finomításának tanulmányozásán keresztül vezetett az út élete főművéhez, a hazai aszfalttartalmú kőolajnak középnyomáson való hidrogénez éséhez. Varga professzor számos szakvéleményt készített, amelyek közül a dorogi szénlepárló létesítésével kapcsolatban dr. Zemplén Géza professzorral együtt készített szakértői véleményét említjük meg [18]. Kutató munkája mellett a Vegyészmérnöki Karnak mindig lelkes és fáradhatatlan professzora. A Kar 3 évig az 1930/31 tanévtől az 1932/33 tanévig a dékáni méltóságot ruházza rá,** melyet nagy felelősséggel viselt. Tudományos munkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező taggá választja, 1941-ben pedig a kormányzat a legmagasabb tudományos elismeréssel, a Korvin koszorúval tüntette ki. Varga JózsEFet, a tudós professzort és az időközben a magyar ipar minden területébe bekapcsolódó gyakorlati szakembert 1939. év május havában iparügyi államtitkárrá nevezték ki, majd az év júliusában az Iparügyi Minisztérium vezetésével bízták meg. E megbízatás ugyanezév októberében a kereskedelmi tárca átvételével bővült ki. Az addig csak műszaki tudományokkal foglalkozó műegyetemi tanár így bekapcsolódik az ország bel- és külpolitikai életébe is. Miniszterségének idejére esik a lispei olajmezők eredményes feltárása, az almásfüzitői Timföldipari Vállalat létesítése, az Ajkai Erőmű és a Péti Nitrogénművek bővítése. Minisztersége alatt Varga József minden tettét népének és hazájának szeretete jellemezte. Annak idején, 1941. június 26-án a minisztertanácsban ő volt az egyik, aki Magyarország világháborúban való fegyveres részvétele ellen szavazott. Külföldi útjain számos barátot szerzett a magyar hazának. *Retezár Á.: Dr. Varga József akadémikus munkássága. Az MTA Kőolaj és Széntechnológiai Szakbizottság 1957. április 15-i ülésén tartott megemlékezés. (Kézirat.) ** Budapesti Műszaki Egyetem évkönyve 1964/65. Tankönyvkiadó 1966. 27 old. 106
