Major Máté: Breuer Marcel - Architektúra (Budapest, 1970)

Rövid életrajza

Rövid életrajza

Breuer Marcel Lajos 1902. május 21-én született Pécsett. Alsó-és középfokú tanulmányait is itt végezte. Érettségit 1920-ban tett. Magyarországon akkor a „keresztény-nemzeti” reakció az úr, s nyilván ez is hozzájárul, hogy Breuer egyenesen Weimarba megy, ahol Gropius nagyszerű iskolája, a Bauhaus már egy esztendeje működik.

A Bauhaus-tanulmányokat 1920 és 1924 között végzi el, s mesterlevelének birtokában, 1925-től, tanár-vezetője lesz növendéki munkahelyének, az asztalosműhelynek. Ez már Dessauban történik, ahová az iskola ez évben költözik át. Ekkor formálja ki az első csőszéket is, mely a huszonhárom éves ifjú mester nevét máris világszerte ismertté teszi. Az 1925—26-ban megépülő Bauhaus-épület és a tanári lakások — Gropius alkotásai — minden bútorát Breuer, valamint műhelye tervezi és produkálja. Amikor Gropius — 1928. április 1-én — Hannes Meyernek adja át az iskola vezetésének tisztét és Berlinbe települ legkiválóbb magyar munkatársai és barátai, Moholy-Nagy László és Breuer Marcel is vele mennek.

Berlinben 1933-ig — Hitler hatalomátvételéig — dolgozik Breuer. Ez idő alatt több nagy tervpályázaton vesz részt, bútorokat, berendezéseket tervez, és harmadmagával (társai közül az egyik Moholy-Nagy) megrendezi a Deutscher Werkbund 1930. évi párizsi kiállítását. Ezen saját épületterveit és bútorait is bemutatja. Ekkor — 1932-ben — valósul meg első épülete, a wiesbadeni Harnischmacher-ház. Már 1931-től (1935-ig) nagy tanulmányútokat tesz. Jár Spanyolországban, Észak-Afrikában, Görög-, Francia-, Olaszországban, majd Amerikában, Svájcban, Portugáliában, Hollandiában, Belgiumban, Angliában és Haitiben.

A nácizmus kezdetén elhagyja Németországot, s rövid ideig Svájcban él. Itt rendezi a Wohnbedarf Zürich c. kiállítást, és innen pályázza s nyeri meg egy nemzetközi alumíniumbútor pályázat két első díját (1933). Egy évvel később tartja ritka előadásainak egyikét, a Zürichben székelő Schweizerischer Werkbund rendezésében, Wo stehen wir heute? címmel. Ez kitűnő összefoglalása ma is érvényes építészetszemléletének. (Gropius ugyanez év elején tartott budapesti előadásával, Az új építészet mérlegé-veI egybehangzó dokumentuma ez az új építészet ,,új”-ságának.)

Ugyanez év — 1934 — őszén Breuer visszajön Magyarországra, azzal a szándékkal, hogy megtelepedjék és képességeivel a magyar építészeti kultúrát szolgálja. Budán lakást