Major Máté: Breuer Marcel - Architektúra (Budapest, 1970)
Építészetszemlélete
egy utolsó, hogy úgy mondjam nem-logikus választást vagy értékelést kell megejtenünk; és 3. hogy az igazán lelkesítésre képes szerkezet meggyőző erejét olyan makacs akarás, mondhatnám szenvedélyesség szülte, mely máris túl van minden logikán.” „Talán »a művészet és technika, az új egység« egykori Gropius-adta jelszava fejezi ki legtalálóbban, hogy az új építészetben e két fogalmat nem lehet elválasztani egymástól, és pontosan körülhatárolni sem lehet.” „Ezzel rátérhetek mozgalmunk harmadik alap-indítóokára: a töretlen elemek, az ellentétek összekapcsolására.” „Mi sablonmentes alkotásra törekszünk. Aki felteszi, hogy a lapostetőnek megfelelően kávéskannáinknak is lapos fedelet akarunk adni, hogy épületeink mértanitest-szerű formái szerint lámpáinkat is hasonlóvá akarjuk formálni, vagy hogy a tárgyakat valamely sokszorosan alkalmazott egységelemmel úgynevezett összhangzó kapcsolatba, tehát valamely stílusba akarnák hozni, az a valaki alapjában félreértené törekvéseinket. A modern építészetben nincs helye semmiféle»ezt így csinálják«-nak. Ha különböző helyeken hasonlóságot vesznek észre, az az azonos feladat azonos megoldásának következménye . . .” „Mi az egyes elemek egyértelmű kialakítására törekszünk, és mesterséges uniformizálás nélkül tesszük ezeket egymás mellé. Ezek az elemek egészen természetes módon, belső szerkezetük különbözősége alapján kapnak egymástól különböző alakot. Töretlen sajátosságaik alapján kell közöttük egyensúlyt teremteni, ami . . . lényegbevágóan fontosabb, mint valami formai vagy szerkezeti vezérnevezővel előállított külső összhang. A »modern stílus« kifejezést a szó szokásos értelmezésében elutasítjuk magunktól, éspedig . . . azért, mert az az őszinte, a lényeghez hű alakításnak ellentmond, és . . . azért, mert éppen a . . . különböző jelenségek összekapcsolása adja azt a feszültséget, melyet a modern élet igen lényeges vonásának tekintünk. Ilyen feszültségek: természet és lakás, munka és magánélet, tömeg és levegő, csillogó fém és puha szövet, élő szerves lények — emberek, növények —, szemben a sima fal merev felületével, vagy valamely szabványosítás következetessége és fegyelmezett volta, szemben a továbbfejlesztés fegyelem alól kivont kísérletezésével. Az ellentétek egyidejű átfogása életszükséglet. Ez biztosítja annak az alapnak szilárdságát, melyen állunk. És a szélső ellentétek töretlen lényegének ( vagyis a feszültség nagyságának) megóvása erőnk igazi mértéke.” „Ezek az elvi fejtegetések nemcsak a gyakorlati és az életműködésekre alkalmazhatók, hanem kifejezik egyben esztétikánk jellegzetes vonását is. Nemcsak tömeg tömeggel szemben, fény árnyék ellen, szín színhez viszonyítva ad rendet vagy mozgást, statikát vagy dinamikát. Sőt, ennél tágabb az ellentétes elemek közti feszültség fogalma . . . mert tömeg áll fénnyel szemben, szín természet ellenében, az embernek és szerves méreteinek mozgása a térrel szemben; környezetünk minden mozgó és nem mozgó eleme, és mi magunk is beletartozunk a kompozícióba . . .” 27
