Major Máté: Breuer Marcel - Architektúra (Budapest, 1970)

Építészetszemlélete

szempontok beható feldolgozásának fontosságát, anélkül azonban, hogy ezeket a modern mozgalom kizárólagos alapjainak tekinteném.”

„A tisztaság és világosság, ebben az értelemben, az épület . . . szerkezetének és rendeltetésének őszinte és egyértelmű kifejezését jelenti. Felfogható ez az őszinteség bizonyos munkaerkölcsnek, bizonyos kötelességnek, de nekem ezen túl erőpróbának, a beteljesedés egy nemének tűnik.”

,,Én az egyszerűségben sem látok pusztán valamely puritán erkölcsi kötelességet, hanem annak elégtételét, hogy kevesebb munkával nagyobb hatást értünk el, és hogy szellemi erővel és rátermettséggel a semmiből valamit teremtettünk. Az egyszerűség ebben az értelemben valódi teljesítményt és minőséget jelent.”

,,Az ilyen kitisztult építészet egyik eleme a típus. Tárgy vagy épület, melyről elmondható, hogy viszonylagosan sok elhatározás közben tisztult ki, hogy viszonylagosan tökéletessé vált. A modern mozgalom kitartóan törekedett a típusra, a szabványra, erőltette az iparral és a gazdasági élettel való szoros együttműködést, és a berendezési és építőipar majdnem minden területét elhatározó módon befolyásolta . . .”

„Amikor mi azt hirdetjük, hogy a modern építészet elsősorban a közvetlenül legbehatóbb megmunkálásra, a legtisztább, a legegyértelműbb fogalmazásra, a műszaki lehetőségek, a gyakorlati adottságok legerősebb tekintetbevételére törekszik, és hogy a belső felépítést, valamint a szerkezetet őszintén és illúzió nélkül akarja kifejezni — valószínűleg ezt kérdik: és a művészet?”

„Vajon a művészet, a szépség, vagy ehhez hasonló dolgok kiirtandók környezetünkből? Azt hiszem, már eddigi fejtegetéseimből is kiviláglik, hogy ezt a felfogást nem osztom, hogy már az elfogulatlanság és tisztaság fogalmának meghatározásánál azoknak lehető esztétikai kiaknázását sejttettem. Szerintem az építészet csak érzékeinkre való hatása révén tűnik fel jelentősnek, ez pedig az ésszerű folyamatok ismerete nélkül is beállhat . . .” „Hol végződik a modern építészetben az ésszerűség, és hol kezdődik a művészet? Hogy úgy mondjam: mekkora adag művészet engedélyezhető még? Hol és miképpen halad a határvonala? Ezt a vonalat nem is tudnám, de nem is akarnám meghatározni. Mert lehetetlennek tartom. Ezenkívül nem szeretném erőszakos rögzítésekkel mozgalmunk eme irracionális tényezőjét . . . megbénítani . . .”

„Nekünk nem kell a szépség mint idegen test, sem mint díszítmény, sem mint játék a szerkezeti elemek átformálásával. Nem kell nekünk sem mint túlméretezettség, sem mint divatos, gyorsan múló fordulat. Nem kell sem szimbolikus, sem kubista, sem neoplasztikus, vagy akár konstruktivista építészet képében. Mi tudjuk, hogy az épület szükséges, levezetett, kiszámított és törvényszerű elemei racionális mivoltuk megóvása mellett lehetnek szépek vagy nem-szépek.”

„Mindenki, aki már épített, számított és szerkesztett, tudja:

1. hogy valamely elrendezéshez vagy rendszerhez az elhatározó lökést igen gyakran minden logikus akarat mellett mégis az ellenőrizhetetlen érzésfolyamatok adják;

2. hogy valamely feladatnak, mégoly tárgyilagos kidolgozása esetén is, a logikus eljárásnak csaknem minden eredményénél a különböző kombinációk között még mindig