Major Máté: Breuer Marcel - Architektúra (Budapest, 1970)

Építészetszemlélete

be munkáitokat politikai irányba, akkor vagy utópisták lesztek, vagy önműködőleg megalkuvásra kényszerültök, ami a mai társadalmi rend törvényeiből következik.”

„Ezzel az állásfoglalással szemben a következőket akarom kifejteni: téves megállapítás, hogy az építészetet kérdéseinek összegezésében a politikai állapotok határozzák meg. A politika természetesen rendkívül nagy szerepet játszik nemcsak az építészetben, hanem minden téren. Mégis helytelen dolog összetéveszteni ezt a szerepet e terek tulajdonképpeni működésével. Közelebbről nézve:

az építészet műszaki és gazdasági tényezői függetlenek hordozóik politikai felfogásától,

független ettől ... az építészet esztétikai tényezője is,

és független ettől a kidolgozás ereje és a szervi feladatok megoldása is.”

„Politika és építészet találkoznak: ... a feladatok kijelölésénél és ... a megvalósítás lehetőségeinek körülhatárolásánál. Azonban e két érintkezési felületnek a társadalmi rendhez való viszonya távolról sem egyértelmű . . .” (Itt utal Breuer arra, hogy — az építészeti fordulat bekövetkeztével — a Szovjetunióban kommunista építészek a Szovjet Palotát történelmi formákkal akarják megvalósítani.)

„A politikának minden téren való letagadhatatlan (mindenesetre többértelmű) hatása ellenére tudnunk kell, hogy az élet és a gondolkodás minden területének egészen jelentékeny része, éppen az, mely annak tulajdonképpeni lényegét alkotja, politikamentes.” „Mint építész megelégszem azzal, hogy az építészet és városépítészet számtalan kérdését pszichofizikai, szervezési, meg műszaki és gazdasági tekintetben tisztázzam, megoldjam, vagy feltárjam. Hiszem, hogy ezzel a munkával tárgyilagosan megállapítható eredményt érek el, mely lényegében független a politikai helyzettől.”

„Mozgalmunk másik alapvető indítóoka: a világos és átlátszó tisztaságra, vagy, ha úgy etszik, őszinteségre törekvés.”

„Ezen nem értünk romantikus hajlandóságokat . . . tehát, hogy most már szívünket kirakjuk az ingmellünkre, s hogy ezután nagy ablakainkon át mindenkivel belenézetünk gyomrunkba és magánéletünkbe. A világosságnak és tisztaságnak . . . ilyen romantikus felfogása egész sereg bajt okozott. így például azért, hogy a szerkezetet szabadon megmutassák, sok szerkezeten követtek el erőszakot, és erőltettek más hangsúlyokat — és csavarfejek tengerének, meg kirakatba tett lelkek világának egész terhét és kényelmetlenségét zúdították magukra. Az »ami belül, kívül is« elvből, jószándékkal és egy kevés értetlenséggel, játszva lehet puszta sivárságot teremteni.”

„A modern mozgalom minden alkotásában a tiszta, világos megoldásra, az egyértelmű állásfoglalásra és a határozott irányra törekvő akarat uralkodik. Ez az építészet műszaki és gazdasági területén a szerkezeti törvények és a gyakorlati-szervi működésnek különösen erővel teli érvényre juttatásában nyilatkozik meg, az építészet művészeti területén pedig a véletlenszerű formák elhagyásában és az egyszerűsítésben. Kristálytiszta építészet van kialakulóban. Formái megfelelnek az ember gondolkodásának, törvényeinek és működéseinek; életének és itt-tartózkodásának a foglalata ... Az emberi természetnek kifejezője, és megjelenési formáiban alapvetően különbözik a másik természettől.”

„Vajon az, amit akarunk, egyértelmű-e a hideggel, józannal, keménnyel, túl logikussal, érzéktelennel, és vajon fejétől a sarkáig gépies-e? Vajon a hivatalok és gyárak építésére