Major Máté: Breuer Marcel - Architektúra (Budapest, 1970)

Művei

Amerikában az ötvenes—hatvanas évek fordulóján két újabb családiház is épül. Az egyik a Hooper-ház (1959—1960) Baltimore-ban (Maryland), a másik a McMullen-ház (1960) Mantolokingben (New Jersey). Az előbbi a kéttömbös, egyszintes házak variánsa,

mely a két — a lakó- és a háló----tömböt összekötő előtér-folyosó melletti szabad teret

fallal síkban elzárja, s ezzel a kettőt eggyé formálja. A garázs, raktár, házmester-szoba és fűtőhelyiség egységét a lakóháztól távolabb helyezi el. A másik, a McMullen-ház, a tengerparton áll, és háromszintes. A két tulajdonképpeni lakószint pilléreken s egy kisebb keresztmetszetű beépítésen fekszik, mely a bejáraton kívül a háztartási alkalmazott szobáját, fürdőjét és a fűtőhelyiséget tartalmazza. Az első emeleten van a nappali —étkezőkonyha és a dolgozószoba. A nappali légtere átmegy a második emeletre is; kétoldalról kíséri a hálószobákhoz vezető galéria. A konstrukció alul betonblokk hordófalakkal és fapillérekkel, felül csak fapillérekkel és kettős-mestergerendás födémmel megoldott. A lakóhelyiségek ablakai mind keletre és nyugatra néznek, hogy a közeli szomszédság ne láthasson be az épületbe. (A garázs külön épült.) Kőfalak nélkül, a faszerkezeti jelleg hangsúlyozásával és kellemes többszínűséggel ez az épület is remekül illeszkedik tengerparti környezetébe.

Cannes közelében, La Gaude-nál (Var), a francia Azur-part hegyeinek karéjában építik fel Breuer új nagyszabású épületét, az IBM Kutatóközpontját (1960—61). Az épület kettős Y alaprajzi idomával, a terepadottságokhoz alkalmazkodást szolgáló két magas pillérsorával, és az ezektől hordott, mindössze két hasznos szintjével, hatásosan érvényesül a tájban. Breuer a markáns plasztikájú pilléreket két-két „kitárt kar”-rai, a két emelet homlokzatát körös-körül előregyártott, mély betonszekrények összerakásával alakítja ki, s így fényben-árnyékban gazdag architektúrát teremt, a szekrények mélyén csillogó ablakfelületekkel. Az épülethez, a hegyoldalban vezető útról, a parkolóhely, illetőleg a kerékpártároló érintésével, lejtőn lehet feljutni. A lejtő a kettős. Y délkeleti csomópontjához vezet. Innen lehet megközelíteni a teljes keresztmetszetet elfoglaló, illetőleg középfolyosó mentén sorakozó laboratóriumokat és hivatali helyiségeket. Az IBM-épületről is megállapítható, hogy Breuer plasztikai érzéke egyre nagyobb erővel érvényesül alkotásaiban.

Short Hills-ben (New Jersey) ismét egyházi épületegyüttest tervez és épít Breuer, a B’Nai Jeshurun templomot és iskolát (1961 —63), a zsidó egyházközség részére. A koncepció szerint: egy kelet-nyugati folyosóra fűzve — ilyen irányú sorrendben — az első épület egy ötszáz személyes ünnepi csarnok, melyet a járulékos helyiségek kétoldalról, két szinten fognak közre. Ezután egy száznyolcvan férőhelyes, hatszög alaprajzú kápolna következik. A főhelyet az együttesben a 21 m magas, csaknem négyzetes templom foglalja el, melynek tere mindennapi használatra, függönyökkel, kb. kilencszáz férőhelyesre csökkenthető; nagy ünnepeken azonban két és félezer hivő is belefér. Nyugatról az együttest a mélyebb terepen álló, háromszintes iskola zárja, középfolyosó kétoldalán szervezett helyiségeivel. Az előbb említett plasztikai gazdagodás itt is lemérhető. A templom radiálison „hajtogatott” vasbeton tetőjét „hajtogatott” oldalfalak futják körül. A külsők tehát az UNESCO kongresszusi épületére, a szárnyépületek ablakszekrényei az IBM homlokzatának plasztikájára emlékeztetnek.

Muskegonban (Michigan) viszont ismét keresztény templom épül, a Szalézi Szent Ferenc