Dercsényi Balázs: Árkay Aladár - Architektúra (Budapest, 1967)
Élete és művei
két oldalról árkádsor simul, ami által a tervezők megteremtik a külső térrel a kapcsolatot. (A templom monumentális hatása lecsendesedik.) A külső színes, amit a balatoni barnás- Iilás homokkő alkalmazásával értek el; ennek komor hatását a világos színű fugázás, valamint a kapuzat és a világítóablak szerkezetének természetes betonszíne enyhíti. A belépőt háromhajós tér fogadja: a középső hajó hatalmas csarnok, melyhez egy-egy közlekedő folyosó csatlakozik. E három tér elválasztására karcsú betonívek oszlopokra támaszkodnak. A famennyezet, a padló osztásrendszere is, miként az ívek, a szentély felé vezetik a szemet. A szentély 9 osztású emelt tér, alatta altemplom van — hideg időben itt tartják a szertartásokat. A szentély kiemelése erővel teli: a padozat a belépéstől kezdve lejt a hajó végpontjában álló, hármasosztású diadalívvel nyíló szentélyig, ezáltal a hátsó sorokból is jól látnak. A központban az erősen kiemelt oltár áll, uralkodó helyzetét a megvilágítás is fokozza. A belsőtér alakításában szintén festői hatások jelentkeznek. A szürke, fröcskölt falak felett sötétvörös mennyezet; világos és sötét csíkozású a padlóburkolat. A hosszfalakban óriási üvegablakokat helyeztek el. A templom jól megfelel a funkcionális követelményeknek: a két mellékhajó ellátja a közlekedést, ez nem zavarja a belsőtér egységét, melyet az ablakok jól megvilágítanak. A kiemelt szentély és az ugyancsak jól megvilágított, szép felépítésű oltár magára vonja a figyelmet. Ez a templom — Genthon István szerint — „belsőterével mintául szolgálhat az új templomépítészetnek”. (A 30-as években épült templomok között találunk olyant, amely átvette ezt a logikus, kristálytiszta és egyszerű belső térkiképzést.) Külön ki kell emelnünk a belsőépítészeti kiképzést: a berendezést nagyrészt Árkay Aladár és Bertalan, az üvegablakokat Árkay Bertalanné Sztehló Lili tervezte. Ez utóbbiak e műfaj sajátos formanyelvének megfelelő, anyagszerű, monumentális felfogásúak. A monzai kiállításon ez üvegablak-tervek nagydíjat nyertek. Vilt Tibor ide készült alkotásai közül különösen kiemelkedik az oltár Krisztus-szobra. Árkay Aladár életpályájának jelentős állomása ez a minden ízében jól megoldott templom. A külső egyszerű eszközökkel világosan tükrözi a belsőt, megjelenése festői színhatásokra épül. A térrendszer jól kielégíti a funkció-követelményeket. A gazdag díszítés alkalmazkodik a tervezők elképzeléséhez. A kiváló szobrász és az iparművész alkotásai nemcsak önmagukban jók, hanem beilleszkednek az architektúrába, alárendelik magukat az épületnek. (E műveket 1930-ban a Kisfaludy Társaság Greguss-díjjal tüntette ki.) (35-38. kép.) 1929-ben két jelentős pályázaton vett részt Árkay. Az elsőn a győri színház pályaterveit megvették. A nyertesekkel ellentétben ő a színházat újszerű felfogásban képzeli el. Ugyanebben az évben fiával együtt részt vesz a Maglódi úti szeretetotthon felépítésére kiírt pályázaton. Bár rövid határidő állt rendelkezésükre, a pályaművet itt is megvették, mert „a terv modern és nem felel meg a nyarspolgári szemléletnek”. Másfajta „modernséggel” találkozunk itt, mint a győri templomnál. A szeretetház tömegtagoló elemei Árkay Bertalan későbbi terveinél is megjelennek. Valószínű tehát, hogy főleg a fiatal Árkay koncepciója érvényesült ebben a tervben. A kápolna tömegalakítása a 30-as évek közepén felépített második városmajori temploméval mutat rokonságot. (39—40. kép.)
