Dercsényi Balázs: Árkay Aladár - Architektúra (Budapest, 1967)

Élete és művei

Ekkor, 1929-ben kezdődött a mohácsi fogadalmi templom alapozása, de anyagi okok miatt rövidesen abbamarad az építés. Később Árkay Bertalan folytatta a munkát, és erősen átalakította édesapja terveit.

Árkay Aladár 1930-ban nagyjelentőségű pályázaton vett részt és szerepelt sikeresen: az Erzsébet (később: Madách) sugárút indításáról és kialakításáról volt szó. Árkay első díjat nyert, mert a tervet nagyvonalúnak, városképi szempontból szépnek és megvalósítását reálisnak tartották. Különösen figyelemre méltó a jó arányú épületpár között óriási ívvel tervezett sugárút-kapuzat. Megvalósítására azonban nem került sor, az egész sugárút-terv megsemmisült a telekspekuláció útvesztőiben. (41. kép.) (Később, Árkay halála után, Wälder Gyula tervei szerint, mégis felépítették ezt a sugárút-indítást. Wälder részleteiben átvette a nyertes pályaterv elképzeléseit, de kezében a jó arányú ív nyomottá vált.)

A Rudas- és Gellért-fürdő közti terület rendezési tervpályázatán találkozunk ismét — 1931- ben — Árkay Aladár nevével. E pályázaton városképi szempontból jelentős épületek kialakítását és a közlekedés problémáit kellett megoldani. Árkay a két fürdőépület megfelelő összekapcsolásával nagyvárosi méretű, modern kialakítású fürdőkombinátot tervezett.

Ebben az évben épült fel Árkay Aladár tervei alapján a Vágóhíd utcai görögkeleti templom. A megrendelő számos keleti példára hivatkozva előírta a historizáló stílust, és így született a könnyű vasbeton szerkezetű, bizánci rendszerű templom.

1931-től haláláig, 1932. február 2-ig dolgozik a második városmajori plébániatemplom tervén, melyet — sajnos — nem sikerült befejeznie. Ezért igen nehéz eldönteni, hogy a felépült templomból mennyi származik Árkay Aladártól és mennyit tett hozzá fia. Valószínűnek tartjuk, hogy a templom alaprajzi elrendezése Árkay Aladár műve, a torony elhelyezése, kialakítása és a részletproblémák megoldása pedig már Árkay Bertalan elképzelése szerint valósult meg. (42—44. kép.)

19