Dercsényi Balázs: Árkay Aladár - Architektúra (Budapest, 1967)
Élete és művei
hogy a finn építészet, a Jugend-stílus, az angol villaépítészet hatására, a népi építészet megismerésével új utakra lép, és a hazai szecessziós építészet jelentős alkotójává válik. Ilyen előzmények után jut Árkay pályafutásának első nagy állomásához, a Gorkij fasori református templom építéséhez. 1903-tól gyűjtöttek a VI. és VII. kerületi református templom építésére, és 1909-ben szűkebb körű pályázatot írtak ki, mely azonban eredménytelenül végződött. Két évvel később Árkay Aladár kapta a megbízást a templom építésére: a programterv könnyű áttekinthetőségét, jó akusztikát kívánt. A templom, a hozzákapcsolódó lelkészlak és a tanoncotthon 1913 júniusában készült el. Nagy lelkesedéssel fogadták, mindenki dicsérte a díszében megnyilatkozó „súlyos veretű, kemény magyarságát”. Számunkra ez kevésbé érdekes, mert a díszesség, mint már korábban tapasztaltuk, másodlagos Árkay alkotásaiban. A Gorkij fasor első jelentős épülete a templom. Az utcasorban álló, gazdag növényzettel takart templomra messziről felfigyel a sétáló: egyszerűen kialakított tornya monumentális hatású. E hatást Árkay azzal éri el, hogy egységes, hatalmas falfelületből formálja meg a tornyot, mely magas — bár nem karcsú — és arányos. A legfelső szintet bástyaszerűen zárja le, s föléje jó arányú toronysisakot helyez el. A fák közül fokozatosan tárul elénk az egész homlokzat: a magas torony mellett alacsonyabb, vaskosabb tömeggel jelentkezik az épület gazdagon tagolt középső — főhomlokzati — része. Egyszerű lépcső vezet a bejárathoz, melyet színes, magyaros motívumú kerámiával díszítettek. Efelett nagy felületű üvegablak nyílik, majd a homlokzatot lezáró meredek oromzat következik. A középső főtömeghez balra egyszerű, henger alakú torony kapcsolódik, ebben van a karzatra vezető lépcső. Szerény előtéren át jutunk a templombelsőbe. A bejárat feletti karzat itt kissézavaró: erős előugrása belemetsz a térbe. A görögkereszt-alaprajzú belsőben monumentálisán hatnak a 15 m fesztávú vasbeton hevederek, melyek 20 m magas kupolát tartanak. A görögkereszt száraiban kétszintes karzatsor van. A református istentisztelet céljaira épített templom centrális megoldása kézenfekvő. A megvilágítás nagy üvegfelületekkel történik: a főbejárat feletti üvegablak a keresztszárak két végén megismétlődik. A magas belsőtér az akusztikai igényeket is jól kielégíti. A kétszintes karzatok és a központi tér befogadóképessége igen nagy: kb. 1000 hivő számára biztosít helyet. így Árkay az összes funkcionális követelményt jól oldotta meg. A görögkereszt-alaprajzra épített tömeget két magas nyeregtető fedi. Nagy gonddal készítette a belső díszítést is. A főbejárattal szemben — a szószéknél — megismétlődik a kapuzat majolikaburkolása, a nagy fesztávú betonszerkezetek felületeire pedig gazdag és változatos növényi díszítőmotívumokból összeállított ornamentika került. Árkay tervezte a függődíszes bronzcsillárt és a padok magyaros díszítését is. A templommal egybeépült lelkészlak földszintjén tanácsterem és iroda van, az emeleti részen pedig lakások. (11—19. kép.) A templom homlokzati rendszere nem ismeretlen a szecessziós építészetben: 1901 és 1907 között építi Lars Sonck a tamperei katedrálist, mely arányaiban, tömegében hasonló elrendezésű. Néhány részletalakítása (pl. a kapuzaté) is hasonló. Ennek ellenére Árkay nem másolja a finn mintát, hanem olyan ösztönzést nyer belőle, mely őt a korszerű egyházművészet hazai fejlődésének megindítására alkalmassá teszi. Bár a templom — főleg magyaros díszessége miatt — nagy sikert aratott, e korszerű
