Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Kármán Tódor

mánypolitikai osztályát vezette. A politikai fordulatot követően a fehérterror bosszúja elől bujkál, majd emigrál és újból Aachenbe megy.

Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés értelmében a vesztes országokban tiltva volt a repülőgépgyártás és még a fejlesztés sem kerülhetett szóba, ezért Kármán ugyancsak megörült, amikor barátja, Robert Millikan, a kaliforniai CalTech vezetője Amerikába hívja. Feladata a pasadenai Műegyetem aerodinamikai kutatólaboratóriumának a megszervezése; létrehozását Guggenheim nagytőkés (rézkirály) erre a célra létrehozott alapítványa támogatta. Kármán 1930- ban végleg Amerikában telepedik le. A Guggenheimlaboratóriumban a hangsebességnél gyorsabb repüléssel kezd el foglalkozni, de egyéb tudományos kutatásai is annyira sokrétűek és szerteágazóak, hogy felsorolásuk is nehézségbe ütközne. Több száz értekezése, tanulmánya és dolgozata jelent meg a termodinamika, szilárdságtan, rugalmasságtan és turbulencia tárgykörében. A repülőgépek fejlesztésénél számtalan újítást, technikai ötletet valósított meg, amelyek számbavétele meghaladná e könyv kereteit. A termokémia új ágát hívja életre, az aerotermokémiát, de foglalkozik a folyadékok áramlási jelenségeivel és megalkotja az izotropikus turbulencia statisztikus elméletét is. Igazi lángelme volt, kiteljesedésében legfőképp ragyogó matematikai tudása segítette. Sokszor a repülőgépek szárnyán végezte el pillanatok alatt számításait, amelyekre másoknak órákra lett volna szükségük. A repüléstudo119