Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

tokrácia udvaraiban a címerek vizsgálata nem tudomány, hanem a mindennapi élet része. A heroldok - a címerek használatában, kialakításuk törvényeiben jártas, különleges képzettségű emberek - nyilvántartják a címereket, feljegyzik történetüket. így születnek már a 13. századtól kezdve könyvek, címertekercsek, amelyekben uralkodók, országok és nemesurak jelképeit ábrázolják, írják le. E szimbólumok a középkor századaiban, az „élő heraldika” korában praktikus célokat szolgáltak. A lovagi tornák résztvevőit sisakdíszük, címeres pajzsuk segítségével különböztetik meg, a csaták után a halottakat címerük alapján azonosítják. A középkori címergyűjtemények, a heroldok értekezései alapozzák meg a modem történettudomány egyik ágát - a heraldikát -, amely nemcsak a jelképek múltjával foglalkozik, hanem a címerek alkotásának hagyományos szokásait is összefoglalja. A feltárt törvényszerűségeket már a 14. században rendszerbe foglalják. Ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni egy új címer kiválasztásánál, megalkotásánál sem.

❖

A címerek nemcsak elvont jelképek, hanem az élet minden területén felbukkannak, ábrázolják őket kódexek lapján, kőfaragványon, kályhacsempén, pecséten, ékszeren, zászlón, plakáton, kitüntetésen, étkészleten, huszárcsákón vagy leggyakrabban, pénzen.

Rövid áttekintésünkben végigkövetjük a magyar címer történeti változásainak legfontosabb állomásait. Választ keresünk arra, hogy az egyes elemek milyen jelentéssel, és miért kerültek a címerre, tartalmuk hogyan alakult át az évszázadok folyamán. A címer megjelenését természetesen nemcsak heraldikai törvények és politikai gondolatok befolyásolják, hanem az is - mint illusztrációink mutatják -, hogy milyen tárgyon jelenik meg, és miként formálja meg a művész.

Történeti vizsgálódásaink során az első felmerülő kérdés, vajon a magyaroknak, pontosabban az Árpádoknak, van-e a honfoglalás előtti időkre viszszanyúló ősi jelképe. A IV. László (1272-1290) uralkodása alatt élt Kézai Simon krónikája szerint Attila király zászlaját és pajzsát turulmadár díszíti. A középkori felfogás szerint Attila hunjai a magyarok elődei, történetükről mint a „magyarok első bejöveteléről” emlékeznek meg a krónikák. Ezért ábrá-