Kubinszky Mihály: Adolf Loos - Architektúra (Budapest, 1967)

Műves

Építészi működésének első éveiben Loos még csak kisebb megbízásokat kapott épületek alkotására. Tehetségét azonban ezek is mutatták, s így a figyelmet már korán felhívta magára.

1898-ban épült Bécs előkelő belvárosában a Goldmann & Salatsch-férfidivatáru-üzlet. A korabeli kritika ,,angolos eleganciára való törekvést” lát az üzlethelyiségben, s valóban, Loos itt már az európai építészetben később általános ,,tárgyilagos” formákat alkalmazza. A téralakítás a skót Mackintosh felfogásához hasonlítható. A kis üzlethelyiség magas belső terét az oldalfalakon elhelyezett nagyméretű világítótestekkel ügyesen alakítja hangulatosabbá. Az árukat tároló dobozok és a világítótestek azonos magasságúak, ez a belsőtér összhangját fokozza. (1. kép.) — Ugyanebből az évből származnak Loos vázlatai egy 4000 fős színház részére; a rajzokból kiviláglik, hogy a funkciónak megfelelően a nézőtér és a színpad különálló tömegként alakítottak, ami a színházépítés addigi gyakorlatától merően eltér.

Már építészeti működésének első éveiben Loosnak egy igazi mesterművet sikerül alkotnia. A feladat ismét egy belső átalakítási munka volt, ezúttal kávéház. A Café Museum egy ötszintes klasszicista sarokbérház földszintjén, L alakú alaprajzzal épült 1899-ben. A belsőtér kialakítása igen egyszerű. A bejárattal szemben, a helyiség két szárnyának találkozásánál kör alakú pult mögött foglal helyet a pénztáros. Az asztalok mellett Loos által tervezett Thonet-székek állnak. A vörös kárpitozásé billiárdcsztalok lábai a szokásos esztergályozott formák helyett hasábszerű kiképzésűek. A bolthajtásos mennyezetet sárgaréz abroncsok osztják mezőkre. Ez az egyszerű díszítés a korabeli előírásoknak megfelelően a falon kívül vezetett villanyvezetékek takarását szolgálta. A kávéház portálszerű homlokzat helyett magas ablakaival a klasszicista architektúrához igazodik. Loos ezzel a puritán, ornamentika nélküli belsőtérrel épp akkor lép a közönség elé, amikor a szecesszió Bécsben fénykorát éli, az új díszítőelemek már nemcsak lázadást jelentenek, hanem divattá válnak. Loos mellőzi ezt az új divatot, s így fellázad a lázadók ellen. Érthető, hogy Loos új, forradalmat jelentő első nagy művét csak kevesen értékelik, s a bécsiek a Café Nihilismus gúnynévvel illetik. (2. kép.)

A századforduló éveiből származnak Loos első tervei régebbi lakások korszerű átalakítására. A tervek közül több meg is valósult. Az angol lakóház hatása már itt felismerhető.