Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
üzletszerzői munkája, mint elsőrendű minőségű háztartási cikk-gyártmányai révén. Az akkori kormány munkaalkalmak megteremtésével is igyekezett javítani az erősáramú villamosipar helyzetét. A már villamosított Budapest — komáromi nagyvasúti vonalszakasz folytatását képező Komárom hegyeshalmi szakasz munkálatait is megkezdték 1933-ban és további 22 db Kandó-féle fázisváltós mozdonyt rendeltek meg az év februárjában. Az államháztartás rendbehozatalára irányuló tevékenység is eredménnyel járt: az 1935 36 évben 18 millióra csökkent a hiány, 1936 — 37-ben pedig már 12 millió P. többlettel zárult az államgazdaság mérlege. Ennek volt a következménye, hogy a Népszövetség tanácsa 1938 elején beszüntette Magyarország nemzetközi pénzügyi ellenőrzését, amely 1931 óta tartott. Úgy hisszük, hogy az első világháború utáni évek gazdasági életéről az előzőkben adott rövid összefoglaló magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miért húzódott el a MSSM Gyömrői-úti gépgyárának 1927-ben elhatározott létesítése 1935 36-ig. Az akkori helyzet ismerete nélkül viszont érthetetlen volna ez a csaknem 10 évi késlekedés. A MSSM NÉHÁNY KIEMELKEDŐ LÉTESÍTMÉNYE 1 9 19- 1 936 KÖZÖTT a) A távkábelekről itt csak röviden emlékezünk meg, teljesség kedvéért: részletes adatokat a kábel-rész tartalmaz. 1927-ben helyezték üzembe a Bécs —Pozsony Budapest közötti első magyar távkábelt, 1932-ben pedig a Budapest—szegedi szakaszt. Mindkét szakaszt 3 magyar cég: a MSSM, a Felten és. Guilleaume és a Standard r. t. építette; a MSSM szállította a Budapest Cegléd erősítőszakasz 68,2 km hosszú kábeleit. b) Az 1 9 3 3 évi gödöllői világ jamboree erősáramú villamos berendezése A világ fiatalságának e nagyszabású találkozója színhelyét a magyar erősáramú villamos ipar, elsősorban a MSSM, a villamosság nyújtotta minden kényelmes berendezéssel ellátta, lo kV-os csatlakozás céljára átvevő állomás épült, egyrészt a BHÉV Cinkota gödöllői lo kV-os kábeléről, másrészt a Phöbus r. t. Gödöllő aszódi 6 kV-os távvezetékéről. A gyűjtősínrészeket olajkapcsoló kötötte össze a tábort ellátó gyűjtősínrésszel, amelyhez egy transzformátor és egy lo kV-os kábel csatlakozott. Összesen 4 trafóállomás épült az előbbi trafóéval együtt; 3 állomás á loo kVA teljesítményre, lo ooo 4oo 231 V-ra, külön e célra épült falazott házakban. Ezek látták el a tábor I300 lámpáját és a 16o Le-s szivatytyúüzemet. Az üzletváros kb. I5 000 m területe, 5 híd A budapesti Magyar Művelődés Háza 128 karú új színpadi állítóművé 85
