Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
Ugyancsak a gazdasági életben beállott bénulás felszámolása volt a célja az 1926-ban 20 éves törlesztési idővel kibocsátott vármegyei kölcsönnek, amelyet elsősorban út-, vasút- és erőműépítésre, másodsorban kórházak és vízvezetékek építésére folyósítottak. A villamosítás fejlődésére leginkább az akkori kereskedelemügyi minisztérium évenként nyilvánosságra hozott vezetékstatisztikájából következtethetünk. Az első ilyen statisztika 1922-ben jelent meg. Az 1922—1936 években épült vezetékek hosszát az I. táblázat tünteti fel. I. Építési év: Épített vezetékhossz, összesen: Összes vezetékhossz 1922 508,78 km 8655 km 1923 347,44 km 9002 km 1924 283,94 km 9285 km 1925 511,10 km 9796 km 1926 1213,63 km 11 010 km 1927 1432,57 km 12 443 km 1928 1986,49 km 14 429 km 1929 1637,78 km 16 067 km 1930 1330,63 km 17 397 km 1931 1813,90 km 19211 km 1932 1453,76 km 20 664 km 1933 553,00 km 21 217 km 1934 524,41 km 21 742 km 1935 879,47 km 22 621 km 1936 597,41 km 23 218 km Új egyenáramú telep már nem épül és mindinkább terjed a szabványos feszültségű, 50 periódusú, 3 fázisú áramtermelés és elosztás. Ennek folyományaként százalékosan is mindinkább nagyobb tért hódítanak a szabványos 3 fázisú 50 Hz-es 380 V-os indukciós motorok. 1925- ben Magyarország 3409 nagy-, és kisközsége közül csak 283-nak volt villamos energiaellátása. A lakosságnak 50%-a lakott olyan városokban és községekben, ahol villamos energiaellátás volt, a villamos energiát pedig az összes lakosságnak csak 25%-a vette igénybe. Az összes szénfogyasztásnak csupán 13%-át alakították át villamos energiává. Az üzemben levő erőművek száma ekkor 211 volt. 1926- ban Magyarország összes villamosenergia fogyasztása a közhasználatú erőművekből 250 millió kWó, a részben közhasználatú és a magán áramfejlesztőtelepek termelésével (utóbbiaké : 150 millió kWó) együtt 610,2 millió kWó, a lakosonként fogyasztás 76 kWó volt. Az egész akkori ipari termelés villamosítása esetén a fogyasztásnak 915 millió kWó-ra való növekedését tartották lehetségesnek a szakemberek.* A MSSM ezekben az időkben nem vállalkozhatott teljes erőművek építésére gépgyár és szakemberek hiánya miatt , legfeljebb csak alállomások építésére és a meglevő berendezések, hálózatok bővítésére. Az 1909—1924 között saját kezelésében levő 8 telep körzetében 15 szerelési irodát is fenntartott, amelyek szekunder hálózatok, világítási fogyasztói és erőátviteli berendezések szerelésével foglalkoztak. Az üzletszerzői tevékenység akkori rugalmasságát és a felmerült lehetőségek állandó szemmeltartását élénken szemléltetik a szakfolyóiratokban közétett hirdetések. Pl. az 1926. februári MSSM hirdetések illusztrációinak tárgya: 7,5 Le teljesítményű, indító (csúszó) szíjtárcsás kalickás motor. A szeptemberi és decemberi illusztráció: S u. H gyártmányú új Z-típusú elektromos, ill. új * Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy, 1961-ben az összes fogyasztás 7,313 millió kWó volt, és a lakásonkénti fogyasztás kereken 730 kWó-t tett ki. (Szerk.) 79
