Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
kalorikus (C02) mérőműszer. 1927-ben kezdődik a bánhidai országos erőmű létesítése körüli polémia; a MSSM hirdetések tárgya ekkor: Teljes villamos erőtelepek építése, villamos vasutak tervezése és építése; Buchholz-féle védőberendezés; Budapesti telepünk kábelgyári fonóterme; Ruthféle hőtároló. A gazdasági válság leküzdésére irányuló erőfeszítések következményének tudható be a MSSM vállalatvezetőségének az az 1927. évi elhatározása, hogy a Gyömrői úti telepén egy erősáramú gépműhelyt létesít, amelyet fokozatosan gépgyárrá fog kifejleszteni. A VILLAMOSÍTÁSRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI ADATOK a) Az adatok összeállításának szempontjai A vezetéképítés statisztikáján (I. tábl.) kívül a külkereskedelemre (behozatal kivitel), a gyáriparra és a dolgozókra, a széntermelésre, a nagyobb beruházásokra vonatkozó számszerű adatokból, továbbá a vállalat évenként közreadott mérlegbeszámolójából következtethetünk a villamosítás fejlődésére, valamint a MSSM ebben való szerepére. A hálózatbővítéssel és a megépített új vezetékek hosszával nagyjából arányosnak vehető az új háztartási és ipari gépek és készülékek száma és teljesítményszükseglete; az országos energiatermelés ill. fogyasztás adataiból ugyancsak következtethetünk a fogyasztóberendezések számának növekedésére. Az 1919 1936 időszakot az ismételten visszatérő gazdasági válságok jellemzik. Ezek világgazdasági szinten is mutatkoztak és legsúlyosabban hazánk gazdasági állapotát rázkódtatták meg. A Il/a. VII. sz. táblázatok adataiból lehet következtetni e válságok súlyos hatására és az akkori fejlődési lehetőségek bizonytalanságára. A II a. táblázat az egész magyar gazdaság külkereskedelmi adatait, a II b. táblázat a villamos gépekre és készülékekre vonatkozó behozatali és kiviteli adatokat foglalja össze. A III. táblázatból az 1928—1936 évek gyáripari termelési adatai láthatók. A IV. táblázat a széntermelés alakulását tartalmazza; a szénbányák villamosítása mindenkor fontos tétele az erősáramú villamos iparnak. Az V. táblázat a villamos energiatermelés alakulását mutatja. A VI. táblázatban a nemzeti jövedelemre és nemzeti vagyonra, végül a VII. táblázatban a MSSM-nek két világháború közötti néhány üzletévi eredménymérlegére vonatkozó adatot állítottunk össze. II/a. MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI FORGALMA AZ 1920—1937 ÉVEKBEN Év Behozatal Kivitel Év Behozatal Kivitel millió pengő millió pengő 1920 484,1 190,6 1929 1063,7 1038,5 1921 604,0 294,6 19301 823,4 911,7 1922 625,7 382,9 1931 539,4 570,4 1923 490,7 392,2 1932 328,5 334,5 1924 815,3 667,0 1933 312,6 391,3 1925 864,6 848,0 1934 344,9 404,2 1926 941,0 876,7 1935 402,3 451,5 1927 1182,3 807,6 1936 436,5 504,4 1928 1211,4 826,0 1937 475,5 588,6 1 Az első 10 év behozatali többlettel, a következő 8 év kiviteli többlettel zárult. 80
