Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények

I

I

I

I

Villamos réselögép vízszintes rések előállítására

Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű és a

Hernádvölgyi Magyar Vasipar Rt. 90 db.

Osztrák Magyar Államvasúttársaság magyarországi

bányáiban 86 db. stb.

\

A századforduló villamosgépgyártására általánosságban jellemző volt, hogy a gyárak komplett berendezéseket és nem csupán motorokat szállítottak. Ezt tapasztaljuk a mezőgazdaság gépesítésénél is.

A villamosmotor ugyanis jó üzemi tulajdonságainál fogva — gyors üzembehelyezés, egyszerű szerkezet és kezelés, jó hatásfok, gazdaságos üzem stb. — kiválóan megfelel a mezőgazdaság időszakos üzemének. Különösen szembetűnő az előny az akkoriban egyeduralkodó gőzlokomobillal szemben, amely rendkívül sok üzemanyagot (víz és tüzelő) valamint állandó kezelőszemélyzetet kívánt. Cséplőgépek hajtására a szükséges indító és biztosítóberendezéssel együtt kocsira szerelt motort

alkalmaztak, melyet az • 1909-ből származó korabeli kép mutat be.

A villamoscséplésnek — az arató-cséplőgépek megjelenéséig — döntő előnye volt a hőerőgéppel történő csépléssel szemben. A villamos motor ugyanis a terheléstől függetlenül gyakorlatilag egyenletes fordulatszámmal forog, ezért nem csökken a fordulatszám akkor sem, ha az etető vasta gon etet. így a cséplőgép ventilátora mindig jó szelet hajt, ellentétben a gőzlokomobil üzemnél fennálló egye netlen járással — és ezért a termény tiszta, pelyvamentes, a szemveszteség minimális. Az egyenletes üzem miatt a villamosmotorral ugyanaz a cséplőgép sokkal többet csépelhet naponta. A villamoscséplés legnagyobb előnye azonban minden más cséplés felett teljes tűzbiztonságában rejlett; — alkalmazása lehetővé tette a belterületen, csűrök ben és szérűskertekben történő cséplési munkát is.

Forgó fúrógép kisebb keménységű kőzetek fúrására