Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
A cséplőkocsi villamosmotorja a cséplésen kívül úgyszólván a mezőgazdaság minden területén egész észtén dőben jól kihasználható volt körfűrész, szecskavágó, répavágó, kukoricamorzsoló, daráló, szivattyú stb. haj tására is. Az utóbbi célokra azonban legtöbbször külön kis kocsira, vagy kézitargoncára szerelt villamosmotort használtak, amely a meghajtandó munkagéphez közel tolható, könnyen mozgatható volt. Ilyen megoldást mutatnak be ábráink; egyik a villamos motornak a gyapjúnyírásnál való felhasználását, másik a villamos üzemű szecskavágót mutatja be. Megtaláltuk a villamosmotort ebben az időben már a tejfeldolgozásnál tejcentrifuga, vajfeldolgozógép stb. — is. Igen hasznos szolgálatot tettek a villamosmotorok a mezőgazdaságban a gazdasági udvar vízellátására szolgáló szivattyúk hajtásánál. A mezőgazdaságban, ahol nem nagy emelőmagasságokról van szó, legjobban a centrifugál szivattyúk feleltek meg, amelyek nagy fordulatszámuk miatt a motorral közvetlenül kapcsolhatók. Ábránk korabeli háziszivattyút mutat be, melynek vízszállítása percenként 22 liter, emelőmagassága 25 méter. A vízszivattyú kevés fogyasztóhely esetén víztartány (hidrofor) nélkül közvetlenül a csőhálózatra kapcsolódott és a fogyasztóhelyek úgynevezett kapcsolócsappal rendelkeztek. A kapcsolócsap nyitásával a vízvezeték csapja nyílik, a motor megindulva vizet szállít, záráskor pedig a motor áramköre megszakad és a csap záródik. Nagyobb telepeknél, sok fogyasztó esetén magasan, pl. az épület padlásán elhelyezett víztartányt alkalmaztak, amely úszóval működő kapcsolóval volt felszerelve és önműködően kapcsolta be és ki a motort a tartány vízszintjének egy bizonyos, beállítható legalacsonyabb ill. legmagasabb állásánál. Kis vízmennyiség esetén gyakran alkalmazott szivaty tyútípus volt az ábrán szétszedett állapotban bemuta tott úgynevezett forgótolattyús dobozszivattyú, mely egyszerű szerkezetével, zajtalanságával, kis helyszükség létével és jó hatásfokával tűnt ki. A szivattyú tengelyén foszforbronzból készült hen geres forgórész helyezkedik el, két egymásra merőle ges, tengelyirányú horonnyal, amelyekben kemény gumitolattyúk járnak. A szivattyú működése abban áll, hogy a kényszerpályán vezetett tolattyúk a centrifugális erő következtében a szivattyútest belső felületéhez nyomódnak és így a vizet a szívócsőből a nyomócsőbe továbbítják. Úttörő szerepet játszott a villamosmotor a mezőgaz daságban még a szántás területén is. Két súlyos kocsira Cséplés villamos cséplő kocsival (1909) Villamos motorral hajtott gyapjúnyíró Villamos motorral hajtott szecskavágó