Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
1924 Kőbányai Siemens Sportegyesület alapítása. 1925 Az első magyarországi műsorszóró rádióadó és stúdióberendezés szerelése és üzembehelyezése. 1926 A pénzstabilizáció után áttérés koronáról a pengő pénzegységre. A MSSM új alaptőkéje 2 millió pengőben és a SH alaptőkéje 100 000 pengőben lett megállapítva. A kábelgyár bővítése és átszervezése a Budapest—Bécs-i nemzetközi távbeszélő távkábel és a budapesti elektromos művek részére 30 kV-os energiaátviteli kábel gyártására. 192S A Gyömrői úti gyártelepen megkezdi működését az új gépműhely, amelyből a budapesti gépgyár lett. 1929 A SH röntgenosztálya és a Magyar Gyógytechnikai Ipar vállalat egyesítése alapján létrejön a Magyar Siemens-Reiniger-Veifa R. T. amely Nagymező utca 4. sz. alatt saját gyártóüzemet létesít. Ez volt a mai Medicor Röntgenművek jogelődje.) 1929—30 Az első budapesti hangszóró és hangosfilm berendezések létesítése. Az országban az első világítósémás kapcsolómezők szállítása a Ganz-féle Vili. R. T. útján a Kelenföldi Erőműben épített 30 kV-os kapcsolóberendezés vezénylőterme részére. Ugyancsak a Kelenföldi Erőmű részére az országban az első villamos mérő-, ellenőrző-, és kormánytáblák ill. szekrények szállítása és szerelése az új nagynyomású kazánok és turbinák részére. 1931 A rádióvevőkészülékek hazai gyártásának megkezdése a Siemens —Reiniger testvérvállalat Nagymező utcai telepén bérelt műhelyben. 1932 A kábelgyári lakatosműhely, amely a kábelszerelvényeket is készítene, átkerült a gépműhelybe. Az országban az első ellenállásfűtésű hőkezelő kemence készítése, továbbá az első középfrekvenciás kemence szállítása és szerelése. Az első többcsatornás hangfrekvenciás átviteli berendezés gyártása az új gyengeáramú gyárban. 1933 Az országban az első önműködő villamos hőfokszabályozó berendezés létesítése, majd a későbbi években önműködő klíma- és kazánházi szabályozó berendezések szállítása és szerelése. A Budapest— Hegyeshalom közöni villamos vasúti nagyfeszültségű vezeték egyik szakaszának és pályaudvari vili. berendezések szerelése. 1934 A budapesti Siemens és Halske R. T. összevonása a Magyar Siemens Schuckert Művekkel. A távkábelgyártó üzemrész átkerült a kábelgyárba. 1935 Alaptőkeemelés a tartaléktőke felhasználásával 4 millió pengőre. 1936 A gépműhely áthelyezése a régi távkábelműhely helyére, ahol már mint gépgyár működik 1760 m- területen 83 fővel. 1937 A gyengeáramú gyár áthelyezése a Nagymező utcai telepről a Gyömrői úti gépműhely helyére, ahol 1360 m- területen 200 fővel folytatja a gyártást. A vállalat érdekkörébe kerül a budapesti Kábelgyár R. T. Az első magyarországi ferroszilicium redukciós kemenceberendezések létesítése. = 1938 A gépgyár első bővítése kereken 800 m- területtel. 1939 A gépgyár második bővítése az első nagy szerelőcsarnokkal. 1940 A vállalat alaptőkéjét 6 millió pengőre emeli. 1941 Megszűnt a Telefunken vezérképviselet és e típusú rádiókészülékek gyártása. Megkezdődik a Siemens-típusú rádiók gyártása. Magyarország belép a világháborúba. 1942 A vállalat új neve Magyar Siemens-Művek Villamossági R. T. lett. A vállalat megvette a szomszédos Gyömrői út 108—120 sz. alatti hét telket. így a teljes ingatlanterület 127 000 m--re növekedett. 481
