Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
A magyar posta bevezeti az országban a Siemens—távgépírórendszert. Az új Ajkai Alumíniumgyár teljes villamos berendezését — közte 30 000 A-es egyenirányító berendezést — a vállalat szállította és szerelte. Ugyancsak a vállalat kapott megbízást az Almásfüzitői Tímföldgyár teljes villamossági berendezésének szállítására. Tisztviselői nyugdíjkiegészítő alap létesítése. 1943 Új ötszintes gyengeáramú gyárépület létesítése a Gyömrői úton. Ezzel a gyengeáramú gyárrészleg hasznos területe 4275 m2-re és létszáma 695 főre emelkedett. A mátrai 110 kV-os távvezeték építése. A Siemens Közlemények 1. sz. megjelent. A vállalati összes létszám a központi létszámmal együtt 2000 főre emelkedett. 1944 Megindultak a bombatámadások az ország ipartelepei ellen. Megsérült a kábelgyár raktárépülete. 1945 Budapest ostroma alatt elpusztult a régi rádiógyár Újhegyi út melletti épülete. Egyéb kár, ill. sérülés nem esett, úgyhogy mindhárom gyárrészleg tovább folytathatta működését és főleg a szovjet hadsereg részére dolgozott a gyártóberendezések leszereléséig. Megszűnt a kapcsolat a külföldi anya- és testvérvállalatokkal. A vállalat beszüntette működését és felmondott összes dolgozójának. A volt dolgozók egy része a magyar iparügyi minisztérium támogatásával megalapította a Villamosipari és Kereskedelmi R. T.-ot (röviden VIKERT) 90 főnyi létszámmal. Megindította először a rádiógyártást, majd a gépgyári termelést és a vezetékgyártást. Szerelési részlege pedig külső vállalatok villamos berendezései háború okozta kárainak javításával foglalkozott. Megindult a gyengeáramú gyártás a Sz. László téri (mai Pataki István tér) bérelt gyártelepen. 1946 A Magyar Siemens Művek Vili. R. T. mint volt német tulajdon a Szovjetunió tulajdonába került. 1947 A VIKERT az év végéig folytatta működését. Létszáma elérte a 600 főt. A gépgyárban megindult a DÓR motorok és KSbn kapcsolók gyártása jóvátételi szállításra. A kábelgyárban megkezdődött a vezetékgyártás. A gyengeáramú gyártás visszakerült a Gyömrői útra. A vállalat szerelőrészlegének fontosabb munkái: A MÁV felső vezeték, a mátrai távvezeték építése, az Ajkai erőmű kazánházi mérőberendezésének és az Alumíniumgyár villamossági berendezéseinek, a szénbányák villamos berendezéseinek javítása. Az Óbudai Hajógyár által jóvátételre gyártott összes hajók rádióberendezéseinek szerelése stb. Üzemorvosi rendelő felállítása. 1948 A VIKERT beolvadt a Magyar Siemens Művekbe. Szovjet tulajdonba került volt német vállalatok magyarországi csúcsszerve a „Kábel’ Szovjet Állami Elektromosipari R. T. volt. Ennek rendelkezésére a Telefunken rádiókészülék gyártása visszakerült a vállalathoz. A gyengeáramú gyárban most már Siemens és Telefunken-típusú rádió-vevőkészülékek és hangerősítő készülékek, továbbá villamos mérőműszerek gyártása folyt. A gépgyárban a motor és kapcsológyártáson kívül megindult a hegesztődinamók és öntöttvastokozású készülékek és berendezések gyártása. A kábelgyárban a vezetékgyártáson kívül megkezdődött a földkábelek gyártása. A gyári összlétszám 1077 főre nőtt. 1949 Megindult a gyárban az építkezés és a gyártelep továbbfejlesztése. Külön épületet kap a gépgyárból kivált új „kapcsológyár” az elpusztult régi rádiógyár helyén. Ez az új részleg megkezdte nagyfeszültségű expanziós megszakítók gyártását. 482
