Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
1895 96 A világ első földalatti villamos vasútjának építése Budapesten. 1897 98 Az összes budapesti lóvasúti vonalak átépítése villamos vasútra a Budapesti Közúti Vaspályatársaság részére. 1900 Siemens és Halske budapesti részvénytársaság lesz 200 000 korona alaptőkével. 1901 Pozsony város vezetősége megbízza a bécsi Schuckert Műveket a városi közcélú világítási áramfejlesztő telep építésével azzal a feltétellel, hogy a városban villamossági gyárat kell létesítenie. 1902 Felépült a pozsonyi gép- és készülékgyár kereken 10 000 m2 telken. Létszáma 80 fő. Budapesten megalakul a Magyar Schuckert Művek Villamossági R. T. 2 millió korona bejelentett alaptőkével. 1904 A Magyar Siemens Schuckert Művek Villamossági R. T. alapítása a budapesti Siemens és Halske R. T. erősáramú osztálya és a Magyar Schuckert Művek Villamossági R. T. összevonása által. 1905-1907 A pozsonyi gyártelep első és második bővítése. 1909 A Budapesti Villamos Városi Vasút R. T. új Révész utcai 3x10 000 V 50 per. áramfejlesztő telepe és három új budapesti egyenáramú áramátalakító állomása részére a villamossági berendezés szállítása. Budapesten az utcai világítás részére az első villamos ívlámpák felszerelése a Rákóczi úton. 1910 A diósgyőri reverzáló hengersor részére az első Ilgner-Siemens-Schuckert rendszerű villamos hajtóberendezés szállítása. Az első villamos aknaszállítóberendezés létesítése a petrozsényi kőszénbányában. 1911 A vállalat megvette Budapesten a VI. Teréz körút 36 (mai Lenin körút 96) sz. alatti háromemeletes bérházat, átalakította irodaépületté és ebben helyezte el az igazgatóságot, a központi tervező, értékesítő, szerelő és adminisztratív szerveit. Alaptőkeemelés 4 millió koronára. A Vácz—Budapest—Gödöllői első egyfázisú nagyfeszültségű villamos vasút építése a MÁV részére. 1912 A pozsonyi gyártelep harmadik bővítése, amely által összes területe 32 000 m2-re nőtt. Budapesten kábelgyár létesítése céljából megvette a vállalat a X. Gyömrőiút 122—128 sz. alatti négy telket és megkezdi a kábelgyár építését. A tátrai hegyi vasút építése és üzembehelyezése. 1913 Budapesten megkezdi működését az új kábelgyár, amely 36 000 m2 területen épült. Alaptőkeemelés 8 millió koronára. Az első automatikus telefonberendezés és villamos óraberendezések szállítása a MÁV- nak. 1914 Az első világháború kitörése. A gyári termelés átállítása az új helyzetnek megfelelően. A vállalat pozsonyi és budapesti ingatlanainak összes területe együttvéve kereken 68 000 m2. Összes dolgozói létszám 1350 fő. A háború kitöréséig a vállalat Magyarországon összesen 75 db egyenáramú ill. 50 periódusú forgóáramú közcélú áramfejlesztő telepet épített. 1917 A vállalat megvette a Gyömrői út 130 sz. alatti gyártelepet. Ezáltal a budapesti telep öszszes területe kereken 7000 m2-rel növekedett. 1918 Az első világháború befejezése. 1919 A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és megszűnése. A pozsonyi gyártelep bérbeadása a csehszlovák Siemens vállalatnak. Vállalati létszámcsökkentés. Pénzelértéktelenedés növekedése. 1921 Az országban az első nagyobb orvosi röntgenberendezések szerelése a budapesti klinikákon. 1921—24 között Telefunken rendszerű rádióadó és vevőberendezés építése Csepelen és Székesfehérváron. 480
