Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
16. Szakszervezeti mozgalom
A VILLAMOSGÉP- ÉS KÁBELGYÁR ÉS JOGELŐDEI MŰKÖDÉSÉRE JELLEMZŐ ESEMÉNYEK IDŐRENDI ÖSSZEFOGLALÁSA HAUSER ENDRE A vállalat működését célszerűen három főidőszakra csoportosítjuk, amelyeknek határkövei a két világháború befejezési ideje. Az első időszak (1887 1919) általános jellemzője, hogy a vállalat eleinte csak villamossági berendezések létesítésével foglalkozott és csak később tért át hazai gyártásra. A hazai gyártmányok aránya az összforgalomnak kb. 1 /3 részét tette ki és e gyártás vili. gépekre, készülékekre és kábelekre terjedt. A második időszak (1920—1945) a pozsonyi gépgyár elvesztésével és a Bécsből történő vámmentes behozatali lehetőség megszűnésével indult. A hazai gyártás fejlesztésére volt szükség erősáramú gépek, készülékek és gyengeáramú készülékek vonalán, úgyhogy a hazai gyártmányok aránya az időszak végére az összforgalomnak már - 3 részére növekedett. A vállalat tevékenysége igen sokoldalúra nőtt, mivel saját gyártmányain kívül az általa képviselt 12 külföldi vállalat gyártmányainak magyarországi forgalombahozatalával is kellett foglalkoznia. A harmadik időszak (1945 1962) alatt megszűnt a kapcsolat a külföldi anyavállalattal és testvérvállalatokkal, a vállalat szovjet, majd magyar állami tulajdonba került. A régi kapitalista vállalatból szocialista üzem lett, amely tervgazdálkodás alapján működik. Ezt az időszakot a gyár működése legjelentősebb korszakának tekinthetjük, mert ezt a gyári épületek és gyártóberendezések nagymértékű bővítése, a termelés és termelékenység addig nem látott növekedése, általában a középipari termelésről a korszerű nagyipari termelésre történő áttérés és a fokozódó export jellemzi. Most áttérünk a fontosabb események évenkinti csoportosításban történő felsorolására. 1887 A 75 éves budapesti villamos közúti vasút első próbavasútjának építése és üzembentartása. 1892 Az első egyenáramú közcélú világítási Siemens-áramfejlesztőtelep építése Szatmárnémetiben. 1893 Gyártóüzem létesítése Budapesten, Váci út 48. sz. alatti bérelt épületben vasúti villamos biztosítóberendezések gyártására és villamos vasúti gépek és készülékek javítására. Létszáma 70 fő. A vállalat másik jogelődje a Schuckert és Társa villamossági vállalat megépíti Budapesten a Berzenczei utcai kétfázisú első közcélú világítási áramfejlesztőtelepet és a Kazinczy utcai egyenáramú áramátalakító telepet, amelyek a város belső területein fokozatosan kiépülő egyenáramú hálózat első, de a későbbi évek folyamán lényegesen bővülő berendezéseit képezték. Az első forgóáramú 50 periódusú közcélú világítási Siemens-áramfejlesztő telep építése Salgótarjánban. 479
