Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
7. Villamos kemencék
adagolásmódra, a holtsúlyok nagyságára és különböző gyártmányú és megoldású kemencék minőségi összehasonlítására ad lehetőséget. 2. Technológiai hatásfok, melyet a kívánt hőkezelés, esetleges lassított felfűtés, hőntartás, vagy fokozatos lehűlés ideje határoz meg. A technológiai hatásfok a termikus és technológiai hőszükséglet viszonya Qe + Vt Q, +V, + V„ A törtkifejezés számlálója és nevezője méréssel határozható meg. A technológiai hatásfok a kemence szerkezeti felépitésétől csak annyiban függ, hogy az a technológia által előírt programot rugalmasan kövesse és ezzel elkerülhető legyen az adagidő, ill. átfutási idő felesleges meghosszabbítása. 3. Üzemviteli hatásfok. Elsősorban a helytelen üzemvitel következtében előálló többletveszteségeket veszi figyelembe. Az üzemviteli hatásfok a technológiai és a teljes hőszükséglet viszonya I Qe 4~ Vt Vte '' Qi+v, + v„. + va Az üzemviteli hatásfok függ : a kemence űrtartalmának kihasználásától, a kemence időbeli kihasználásától, a felfűtési hőszükséglettől, az üzem jellegétől (folyamatos v. szakaszos üzem), az ajtók felesleges nyitvatartási idejéből, vagy egyéb hanyagságból eredő hőveszteségektől. Az üzemviteli hatásfokot a gazdasági hatásfokból határozatjuk meg. 4. Gazdasági hatásfok. Az előző három hatásfok szorzata, ez a kemence tényleges energiagazdasági mutatószáma. A gazdasági hatásfok az egy hónap alatt hőkezelt, vagy megolvasztott betétanyagnak az üzemi hőmérsékletre történő felfűtéséhez, ill. megolvasztásához elméletileg szükséges és az ugyanezen idő alatt ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség viszonya. _ ö, //L' Qe + Vf + Vte + Vü A gazdasági hatásfok az elméleti hőszükségletből és a fogyasztásmérőn leolvasott havi villamosenergia fogyasztásból, a naplózott havi termelésből számítható ki, feltételezve, "hogy a kemence egész hónapon át azonos betétanyaggal és technológiával dolgozott. További energiagazdasági mutatóként számításba jöhetnek még a következő jellemző adatok: felfűtési idő, üresjárási veszteség, tárolt hő, lehűlési idő. Ezek az adatok az üzemi emberek előtt nem mindig ismeretesek, jóllehet általában a kemencék műszaki leírásai tartalmazzák ezen adatokat. A feljegyzések elkallódnak, vagy pedig átalakítások, a természetes elhasználódás következtében megváltoznak e jellemzők. Ismeretük előfeltétele minden beavatkozásnak, amely az üzemvitel javítását, gazdaságosabbá tételét célozza. A kemencejellemzők között összefüggés van. A szakaszos üzemű, könnyűszigetelésű kemencének rövid a felfűtési és lehűlési ideje, nagy az üresjárási vesztesége és kicsi a tárolt hőmennyisége, míg a folyamatos üzemű, nehézszigetelésű kemencének hosszú a felfűtési és lehűlési ideje, kicsi az üresjárási vesztesége és nagy a tárolt hőmennyisége. Villamos kemencével dolgozó üzemi embernek kötelessége a kemencék gazdaságos üzemvitelére ügyelni és a villamosenergiával a legmesszebbmenően takarékoskodni. Az üzemvitel energetikai szempontjairól általában csak univerzális kemencéknél kell külön beszélni, mert célkemencéknél 286
