Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

7. Villamos kemencék

ezeket a szempontokat már a tervezés figyelembe veszi. A gazdaságos üzemvitel itt többé-kevésbé kényszerített, független az üzemvezetéstől.

A hőveszteségek csökkentésének három főterülete van:

1. A termikus veszteség csökkentésének lehetőségei.

a) A hőszigetelés javítása, ha a kemence felületén a hőmérséklet a szokásos értéket (nehézszigetelésűnél max. 80 C, könnyűszigetelésünél max. 100 C) meghaladja. Ne állítsuk a kemencét rázkódtatásoknak kitett helyre, — pl. gépi kalapácsok közelébe — mert az a szigetelés elporladásához, meglazulásához vezet.

b) Az adagolás módjának javítása. A jó anyagmozgatástól, a megfelelő adagolószerkezet megválasztásától függ a kemence gyors kiszolgálása. Néha már egyszerű eszközök, pl. futómacskára függesztett kézifogó, jelentős mértékben gyorsítják az adagolást.

c) Ajtóveszteségek csökkentése. Az ajtót csak annyi ideig szabad nyitvatartani, amennyi az adagoláshoz feltétlenül szükséges. Gyakran előfordul, hogy kis munkadarabok esetén is teljesen kinyitjuk

helytelenül az ajtót. Nagyméretű ajtók esetén leszorítókerekek alkalmazása célszerű. Homokvályúkat időnként ellenőrizni kell és szükség esetén homokkal feltölteni. Ajtók falazatát az ajtók kíméletes kezelésével ép állapotban kell tartani, szükség esetén rögtön javítani.

d) Holt súlyok csökkentése. Fenéklemezek, adagolókocsik stb. súlya a feltétlen szükségesnél ne legyen nagyobb, mert ezek felmelegítése is veszteséget jelent.

e) A betét átmelegedési idejének csökkentése a hőnyelés növelésével, a betét jobb elrendezése révén.

f) Egy adott hőtechnológiai feladat elvégzéséhez szükséges kemencekapacitás biztosítható nagyobbszámú kisebb, vagy kisebbszámú nagyobb kemencével. A kemencék számának és nagyságának variálása is befolyásolja a termikus hőszükségletet.

g) Nem szabad a kemencét közvetlenül ablak, hideg fal mellé állítani, mert ezek növelik a felületi veszteséget, ugyanezen okból huzatmentes helyiségben kell a kemencét felállítani, továbbá a felületét alumíniumszínűre kell mázolni.

2. A technológiai veszteség csökkentésének lehetőségei.

A hőtechnológiai előírások felülvizsgálata és a túlzott kívánalmak megváltoztatása (Pl. hőntartási idő csökkentése.)

3. Az üzemeltetési veszteség csökkentésének lehetőségei.

a) A kemence kihasználásának javítása. Lényeges, hogy ne használjanak nagyobb kemencét, mint amire feltétlenül szükség van.

b) A kemence kiszolgálásának javítása. A kezelőszemélyzet szakképzettsége, betanítása a helyes üzemeltetés szempontjából rendkívül fontos.

c) Folyamatos üzemnél nehéz, szakaszos üzemnél könnyű szigetelésű kemencék használata.

d) A kemence tetején lemezeket, vasszerkezeteket tárolni nem szabad, mert azok növelik a kemence ’hűtőfelületét.

e) Nem szabad a kemence felfűtését a szükségesnél előbb kezdeni (pl. a tűzoltó kapcsolja be éjjel), így gyakran jóval a munkafolyamat megkezdése előtt üzemi hőfokon van a kemence.

f) Helytelen, ha a kemencét állandóan üzemi hőfokon tartják feleslegesen, hogy bármikor rendelkezésre álljon.

í g) Üzem közben gyakran szükséges a fűtött térbe betekinteni. Célszerű kémlelőlyuk készítése, hogy ne az ajtót kelljen kinyitni.

h) Fontos a kemencetérbe vezető nyílások (hőelembevezetés, fűtőtest kivezetések) gondos és mélyen történő eltömése.

A kemenceberendezés lényeges része a kapcsolóberendezés is. A kapcsolóberendezés helyes működése, állandó felülvizsgálata és karbantartása előfeltétele a kemence üzembiztos, gazdaságos működésének :

, a) A hőfokszabályozóműszer helyes bekötése, ellenőrzése és karbantartása igen fontos. Millivoltmérő és termofeszültség-táblázat segítségével ellenőrzendő, hogy a műszer helyes hőfokot mutat-e.

287