Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

1. A vállalat történetéből

Az új gyártóterület is már kevésnek bizonyult, úgyhogy 1938-ban sor került a gépgyár első bővítésére. Ekkor épült a gépgyárhoz az Újhegyi út felé eső toldaléképület anyagraktár, gyártáselőkészítő iroda, munkás-öltöző és mosdó céljaira, továbbá légoltalmi pince. Ezáltal a hasznosterület 50%kal nőtt és a dolgozói létszám is háromszorosára emelkedett.

1939-ben épült a 100 m hosszú, 18 m széles és 12 m magas nagy gépgyári szerelőcsarnok, miáltal a hasznosterület a kezdeti területnek csaknem háromszorosára, a dolgozói létszám pedig kereken ötszörösére emelkedett.

1942- ben a gépgyár vasút felé eső oldalának teljes hosszában egyemeletes épület készült, amelynek földszintjén a munkások részére mosdókkal, zuhanyozókkal és ruhatárrendszerrel felszerelt öltözők kerültek, az emeleten pedig hatalmas irodatermekben nyert elhelyezést a munkaelőkészítés, anyagkezelés, elő- és utókalkuláció, beszerzési csoport stb. A gépgyár hasznos területe most már 5622 m--re és dolgozói létszáma 452 főre növekedett.

Ugyancsak ebben az évben épült a 100 m hosszú, 25 m széles, 6 m magas hatalmas raktárépület az Újhegyi úton, a gépgyár rúd és lemezraktára, daraboló üzeme, a gépgyári félkészáruraktár, a központi eladási raktár, a gyár élelmezési üzeme és 75 ipari tanuló elhelyezésére szolgáló tanműhely összesen 2500 m- területen.

1943- ban épült a gépgyár mellett vizsgálóállomás a bányalégrobbanásbiztos motorok és készülékek kipróbálására, amely az első ilyen létesítmény volt az országban.

A gépgyár a háború alatt nem szenvedett sérülést, úgyhogy üzemét folytathatta 1945 március 15-ig, amikor megkezdődött a teljes gépgyári berendezés leszerelése és elszállítása, úgyhogy csak az üres épületek maradtak meg.

1946 — 47 között történt a gépgyár újbóli beindítása vásárolt és használt gépekkel és megindult a sújtólégbiztos motorok és kapcsolók gyártása jóvátételi szállításra.

1948-ban megindult a hegesztődinamók és öntöttvas tokozású elosztóberendezések gyártása,

1949-ben az expanziós megszakítók gyártására kapcsológyár néven új üzemegység létesült a háború alatt lebombázott, Újhegyi úton fekvő rádiógyár helyén. A gépgyárnál ezután már csak a forgógépek és kisfeszültségű készülékek gyártása maradt.

1950-ben rendezte az Országos Tervhivatal (OT) a villamosipar gyártási profilját. Ennek folya-Gépgyári nagycsarnok építkezése (1939)