Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
Hiányaképpen gépgyárunknál maradt a 10—1000 LE közötti forgóáramú aszinkron indukciós motorok, hegesztődinamók, indítóellenállások saját gyártású motorokhoz, darú és robbanásbiztos bányakészülékek és kisfeszültségű kapcsolók, öntöttvas elosztóberendezések, továbbá a nagyfeszültségű expanziós megszakítók gyártása. Elkerült a háztartási készülékek gyártása. 1950- ben a gépgyár további műhelyterület-bővítést kapott a nagycsarnok melletti kábelgyár felé eső területen, miáltal gyártási területe további 30%-kal bővült. 1951- ben a gépgyáron belül gyártási profilrendezés történt, úgyhogy a gépgyárnál már csak a forgógépek gyártása maradt és a kisfeszültségű készülék- és kapcsológyártás elkerült az ebben az évben létrehozott szerelvénygyárhoz, amely egyelőre még a gépgyár régi műhelyében kapott elhelyezést 1952-ig, a kábelgyári új toldaléképület elkészítéséig. Ugyanebben az évben történt a gépgyártás szétválasztása két üzemegységre, éspedig gépgyár I-re, mely egyedi gyártású középmotorok és hegesztődinamók, továbbá gépgyár Il-re, mely kismotorok és egyéb forgógépek gyártásával foglalkozott. 1952- ben elkerült a vállalattól a szivattyú, csavarszellőző és vitla-profil. 1953- ban a két gépgyárat egy üzemegységgé vonták össze. Ide profilozták a targonca- és trolibusz-motor gyártást is, amely egy év után ismét elkerült a vállalattól. 1955-ben gépgyárunkhoz került a teljes középmotor profil 40 630 kW teljesítményhatárok között és elkerült a 40 kW alatti nyitott és zárt motor-profil. 1961-ben elkerült a hegesztődinamó gyártás. 1949. évi erősáramú gyártmányok a Budapesti Nemzetközi Vásáron ) 25
